Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Kollár Ilona kishegyesi népművésznek és a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Nemes Fekete Edit szabadkai keramikusművészt. A kimagasló állami kitüntetéseket Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja adta át csütörtökön a két kiemelkedő alkotóművésznek.
,,CSAK AZT CSINÁLTAM, AMIT SZERETEK”
Mint a méltatásban elhangzott: Kollár Ilona Kishegyesen született, és máig is ott él. Adóhivatalban betöltött tisztsége mellett egy életöltőn át kézműves. Nyugdíjba vonulása után, 1997-ben megszerezte a budapesti felsőfokú Népi Játék- és Kismesterségek Szakoktató Képző oklevelét.
Több mint egy évtizeden át rendszeres résztvevője volt a határon túli pedagógusok kézművestáborának Magyarországon, ahol bővítette a már elsajátított kézművestudását, így a szövés, hímzés, csuhézás, mézeskalács-készítés, tojásírás, fafaragás, fazekasság, nemezelés, bőrözés és gyöngyfűzés mesterségét is. Minden évben nagy sikerrel szerepel a Budapesti Mesterségek Ünnepén a Vajdasági Magyar Folklórközponttal. Munkáját eddig is elismerés övezte, a szakma is elismerte – háromszor érdemelte ki a Népművészet Nagymestere díjat, rengeteg dicsérő oklevél, köszönőlevél díszíti lakását. Ő képviselte először Vajdaságot Washingtonban 2013. július elején a Magyar örökség – Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogram keretében. A hagyományos népi mesterségeket és a Vajdaság jellegzetes ételeit mutatta be a Fehér Ház előtt megrendezésre került mintegy kéthetes rendezvényen. Kollár Ilona már fiatal korától kezdve aktív résztvevője a hegyesi közéletnek a községi női szervezet elnökeként, és a községi képviselő-testületben dolgozott hosszú évtizedekig, de nyugdíjas korában is vállalta a helyi közösség képviselő-testületének elnöki posztját.
Egyedi alkotásaiba belefoglalja lelke egy részét is. A Gyöngyösbokrétán és Durindón fellépők Kollár Ilona népviseletbe öltöztetett rongybabáját vihették haza emlékül. Zászlót hímzett településeknek, Rozi babája nagy sikert aratott az Újvidéki Vásáron. Határokon innen és túl is ismerik a nevét, munkásságát. Tudását megosztja másokkal is, gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, átadja a tojásfestés, -írás, -hímzés, -karcolás rejtelmeit, a batikolás, nemezelés fortélyait, otthonosan mozog a szövés, kosárfonás, gyöngyfűzés terén is. Külön figyelmet érdemelnek kézimunkái. A kishegyesi kézimunkacsoportnak 1955-től tagja, ma már vezetője is. A kishegyesi iskola galériáját a Nagyanyáink hagyatéka című kiállítással avatták fel, ezt láthatták a budapestiek is az Égtájak Fesztiválon.
Kollár Ilonát több évtizedes népi hagyományápoló és alkotó munkája, áldozatos közösségszervező tevékenysége elismeréséül Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette.
– Csak azt csináltam, amit szeretek, igyekeztem átadni, éltetni a hagyományainkat, hogy ne haljanak ki – mondja egyebek között a kitüntetés átvétele után Kollár Ilona.
,,MEGÉRTETTÉK AZ ALKOTÁSAIM ÜZENETÉT”
Nemes Fekete Edit Szabadkán született és Kishegyesen nőtt fel. Az újvidéki Iparművészeti Középiskola kerámia szakának elvégzése után általános iskolai tanárként dolgozott Kishegyesen. Közben 1969-ben befejezte az újvidéki Pedagógiai Főiskola képzőművészeti szakát. Ugyanebben az évben a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesülete rendes tagjává választotta. 1975-től Szabadkán él és dolgozik. Kerámiával 1962-ben kezdett foglalkozni a kishegyesi Dévics Imre Kerámia Művésztelepen, azóta állandó részvevője annak, később vezetője volt.
Első munkáin a népi kerámia hatása érezhető, ezt azonban a kísérletezés korszaka követte. Új formáit teljesen új technikával alkotta, vékony agyaglapokból megformálta az első asszonyalakot, s körülbelül egy évtizedig ennek a témának a változatait készítette, elsősorban az asszonyiság és az anyaság, valamint az emberi élet sorsfordulóinak témájában.
Az ezredfordulótól egy, eredetiségében teljesen új, egyéni szakasz kezdődik, amelyben történelmi és vallási témák fonódnak egybe nemzeti múltunk és az ősi kereszténység elemeivel. Gyakori témája a Madonna a Gyermekkel. Vallásos témájú kerámiaalkotásai csodálatos lelkiséget sugároznak. Művészetének visszatérő motívumai a szülőföld és a haza szimbólumaként megjelenő asszonyalakok és házak.
Közösségéhez, a vajdasági magyarsághoz való szoros kötődését jelzi, hogy számos, a régió magyarságának életében kiemelt jelentőséggel bíró jelkép megalkotója, így Csépe Imre-emlékplakett alkotója, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség életműdíjának, a Magyar Életfa nevet viselő kerámia faliképnek a megálmodója.
Nemes Fekete Editnek 86 önálló tárlata volt, valamint 323 hazai és külföldi csoportos kiállítás-közös tárlat részvevője. Alkotásai számos hazai és külföldi közgyűjteményben megtalálhatók – hangzott el a méltatásban. Számos elismerése közül csak a legutóbbiak: Szabadka város Dr. Bodrogvári Ferenc-díja (2001), Forum-díj (2001), Nagyapáti Kukac Péter-díj (2004), Csongrád megye Közgyűlésének díja (2005).
A magyar kerámiaművészet területén létrehozott kimagasló életművének, valamint alkotói és közösségi tevékenységében a nemzeti és keresztény értékek elhivatott képviseletének elismeréséül Nemes Fekete Edit keramikusművészt a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Áder János magyar köztársasági elnök, amelyet Babity János Magyarország szabadkai főkonzulja adott át jeles képzőművészünknek.
Mint Nemes Fekete Edit kifejtette, sokat jelent számára ez a kitüntetés, mert az anyaországban figyelemmel kísérték, értékelték és díjazták mindazt, amit eddig a kerámiaművészetével átadott, üzent az embereknek. Azok, akik díjra javasolták, díjazták, megértették az üzenetét.
