Szerbiában előrelépés történt a újságíró-gyilkosságok vizsgálata terén, de fokozódott a sajtóra gyakorolt nyomás, miközben a háborús bűnösök elleni eljárásokkal kapcsolatban nem tapasztalható előrelépés, addig továbbra is fennáll a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, értékelte Szerbiát az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet.
– A szerb kormány fokozta a sajtóra gyakorolt nyomását. A szerb kormány honlapjáról eltávolították azokat a felhasználói hozzászólásokat, amelyekkel a szerb kormányt kritizálták a májusi árvizek kezelése miatt, a hozzászólásokat megíró magánszemélyeket pedig behívták informatív beszélgetésre a rendőrségre – áll az AI szerdán közzétett jelentésében.
Az emberjogi szervezet a sajtóval kapcsolatos nyomásgyakorlással kapcsolatban megemlítette a Peščanik honlap elleni hackertámadást is, amely azután történt, hogy a portál szöveget jelentetett meg a belügyminiszter doktori munkájának állítólagos plágium voltáról. Pozitívnak nevezték, hogy folytatódott a vizsgálat Dada Vujasinović, Slavko Ćuruvija és Milan Pantić újságírók meggyilkolásának ügyében, valamint a hatóság vádat emelt Čuruvija meggyilkolása ügyében négy ember ellen, többek között Radomir Marković egykori állambiztonsági főnök ellen is.
Az AI jelentésében megemlíti a Falung Gong emberjogi szervezet 11 tagjának törvényellenes letartóztatását és deportálását is, amely a decemberben megtartott kínai csúcs előtt történt. A jelentés szerint annak ellenére, hogy raškai temetkezőhelyen 53 koszovói albán testének exhumálására került sor, valamint folytatódnak a vizsgálatok Batajnicán is, ahol korábban több mint 800 testet exhumáltak, nem történt előrelépés azoknak a személyeknek a bíróság elé állítása ügyében, akik megszervezték a testek kiszállítását Koszovóból.
A jelentés szerint a romák lakta településeket nagy mértékben károsították az árvizek, de 31 roma nemzetiségű személynek, köztük 12 gyermeknek nem engedélyezték, hogy a belgrádi befogadó-központokba kérjenek szállást, hanem háborús menedékhelyekre helyezték el őket, ahol nem volt víz, sem tisztálkodási lehetőség. Az LGBT-populáció tagjai elleni fenyegetések és támadások azonban nem kerültek kivizsgálásra, valamint ritkán született bírósági ítélet gyűlöletből történt bűncselekmények miatt. A szervezet ezzel kapcsolatos példaként említi Radomir Počuča ügyét, aki 2014. március 28-án a Nők Feketében civil szervezet ellen nyilvános lincselésre szólította fel a futballhuligánok tagjait, akit a vádiratban csupán azzal terhelnek, hogy Facebook-profilján közzétett posztjában közveszélyokozás bűntettét követte el, de a faji gyűlöletből történt bűncselekmény szóba sem került.
– Tavaly január és október között 19 ezer szerbiai állampolgár kért menedéket európai uniós országokban, továbbá 13 ezer polgár kért menedéket Szerbiában, közülük csupán 5 személy kapott menedéket decemberig, valamint a szerbiai hatóságok a menedékkérési folyamatban sem tartották be a nemzetközi előírásokat – áll a jelentésben.
Danica Vučenić újságíró, a tavalyi etika és bátorság díj kiérdemeltje szerint az AI jelentése a „politikai szemétdombon” végzi majd.
– A szabad véleménygyakorlásról írt egyetlen sorról sem tartanak majd komoly vitafórumot. Az egész ügy megakad a politikai vádaskodás szintjén, és ez igen szomorú – vélekedett az újságíró.
Szavai szerint hiába emeltek vádat Slavko Ćuruvija és még négy újságíró meggyilkolása ügyében, egyetlen esetet sem derítettek fel teljes egészében. – Ez mutatja meg az állami intézmények újságírókhoz és a sajtószabadsághoz fűződő viszonyát. Szándékosan nem említettem a hatalmat, mert nem csupán a jelenlegi hatalomra jellemző ez – érvelt Vučenić.
Az AI Koszovóval kapcsolatos jelentésének összegzése szerint Koszovóban továbbra is gondot okoznak a nemzetek közötti összetűzések, az újságírók elleni támadások, a visszatelepülő és a kisebbségi polgárokkal szembeni diszkrimináció.
