Silling István barangolások a Nyugat-Bácskában című kötete sajátos útikalauza a régiónak, amelyben a szerző rámutat azokra a lappangó, egyre inkább feledésbe merülő értékekre, amelyek tiszteletet parancsolnak a múlt és a múltban élők cselekedetei iránt. Ehhez az értékőrző könyvhöz társul a népi vallásosság kül- és beltéri ábrázolásait, a szentek tiszteletéhez kapcsolódó szokásokat, áthagyományozott szövegeket sorjázó, Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban című, újabb kötete.
A Forum Könyvkiadó és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közös, gazdagon illusztrált kiadványát a zombori Berta Ferenc Zsebszínház februári Találkozások-rendezvényén Virág Gábor, a Forum igazgató-főszerkesztője és Fehér Dorottya, a kiadó munkatársa mutatta be a népes közönségnek.
Virág Gábor kiemelte, hogy a két társkiadó fontosnak tartotta a könyv megjelentetését, és nem volt kétséges, hogy reprezentatív formában, több mint 150 színes fotóval illusztrálva kell azt kiadni.
– Silling István a kultúrtörténet olyan szegmensét kutatja, amiről a múlt század derekától úgy tartottuk, hogy eltűnőben van, és éppen az ő vizsgálódásai mutatják, hogy a népi vallásosság és szenttisztelet kültéri emlékei megújulnak, sőt, újak kerülnek melléjük, vagyis élő hagyományról van szó. Legtöbbünk elszáguld ezek a keresztek, szentábrázolások, szobrok mellett, Silling István viszont megáll előttük, utánuk kutat, majd tanulmányaiban hívja föl rájuk az olvasó figyelmét – mondta Virág.
A szerző viszont hozzáfűzte, hogy mégsem volt kellően alapos és körültekintő, mert például az őrszállási templomkertben elkerülte a figyelmét egy, a tujafák közt megbúvó Immaculata-ábrázolás, és elégedetten nyugtázta, hogy van még mivel folytatni a témára vonatkozó, közel két évtizedes kutatásait. Legnehezebb feladatként a Szent Sír köré fűződő szokások kutatását jelölte meg, mert a sírt csak Nagypénteken és Nagyszombaton lehet kinyitva látni, lefényképezni, érdeklődni a hozzá fűződő szokások felől, ezért Húsvét előtt lóhalálában kell loholni egyik településről a másikra.
Fehér Dorottya kiváló kérdezője volt a szerzőnek: érdeklődött az egyház által szentesített és az archaikus népi imádságok közti különbség felől, a népi vallásosság további kutathatóságáról, a kutatás módszertanáról, izgalmas pillanatairól, a Vajdaságban élő különböző nemzetek és felekezetek kulturális egymásra hatásáról, a kötetbe sorolt szentek kultuszáról, azok területi megoszlásáról, a szellemi környezetvédelemről.
- A környezetvédelem viselkedéskultúrát is jelent. Tehát: megbecsülöm mások vallási hagyományát, vallási szokását, újítom a magamét – pénzt fektetek kereszt- vagy szoborállításba –, vagy fenntartom a régit, amit elődeink állíttattak, pénzt fektetve bele. Az anyagiak tehát nem zárhatók ki, de ettől sokkal jelentősebb az elkötelezettség – összegezte Silling István, aki a zombori könyvbemutatón a helyi szenttisztelet tárgyi emlékeinek bemutatására összpontosított, egyben többször kiemelte, hogy Nyugat-Bácskát kis hazájának tekinti, ezért mostani tanulmánygyűjteményében is erre a régióra helyezte a hangsúlyt.
Az est házigazdája, Fekete J. József egy festményt, Stipan Kovač alkotását ajándékozta a Forum Könyvkiadónak. A rendezvényt Antun Krulić Braca műkedvelő festő tárlata kísérte, amit Milorad Rađenović, a helyi ’76-os Képzőművészeti Csoport elnöke nyitott meg. Közreműködött a Zsebszínház Kisegyüttese, amelynek kíséretében Povázsán Mária elénekelte a Boldogasszony Anyánk című régi magyar himnuszt.
A következő Találkozásokra március 10-én kerül sor, amelynek vendége dr. Káich Katalin professor emerita és Mihályi Katalin, a Magyar Szó újságíró-szerkesztője, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület elnök asszonya lesz. A műsor minden hölgylátogatója egyedi ajándékot kap.
