Szerdán este a kishegyesi tűzoltóotthonban került sor a Greenhead Környezetvédelmi Egyesület Emberélet, kutyasors című előadására. Puskás Valéria, a Greenhead elnöke arról számolt be lapunknak, hogy az est témája a kutyák és az ember együttélése volt, vendégnek pedig Kósa Tamást, a topolyai Prizorgo Állatvédelmi Egyesület képviselőjét, dr. Deák Tibor állatorvost és Paróczi Pál kutyatenyésztőt hívták el.
– Úgy gondolom, hogy vendégeink a maguk szakterületén nagyon jó szakemberek. Olyan kérdésekre próbáltunk tőlük választ kapni, hogy milyen fajta kutyát válasszunk, terjesztenek-e valamilyen betegséget, miért jó ha ivartalanítjuk, stb. Célunk a lakosság edukációja volt, szeretnék, ha képet alkotnának arról, hogy milyen a helyes kutyatartás – mondta Puskás.
Kósa Tamás és a Prizorgo egyesület gondoskodik Etela Merk egykori kutyamenhelyéről. Itt jelenleg 160 kutya van, és őket Németországba és Belgiumba adják örökbe. Működésüket anyagilag egy franciaországi szervezet biztosítja, de új kutyákat nem fogadhatnak be, számolt be Kósa. Ennek oka, hogy ha egy működő menhelyet szeretnének bejegyezni, akkor az EU-s előírásoknak kellene megfelelni, az pedig milliókba kerülne. A törvényhozóink ismét jócskán elrugaszkodtak a szerbiai valóságtól, derült ki Kósa elmondásából. Az aktivista a menhely helyzetének ismertetése mellett arról is beszélt az est során, hogy miért kerülnek a kutyák az utcára, hogyan lehet ezt megelőzni, és hogyan lehet kezelni az utcán élő kutyákat.
Az előadáson dr. Deák Tibor a kishegyesi kóbor kutyákról, valamint számuk csökkentésének lehetséges módjairól beszélt. Meglátása szerint a szaporulat csökkentésének leghatékonyabb módja az ivartalanítás. A kishegyesi állatorvosi rendelő együttműködik egy svájci állatvédő egyesülettel, amely támogatja a nőstény kutyák és cicák ivartalanítását. Így a beavatkozásért a gazdiknak mindössze 1200 dinár hozzájárulást kell fizetni, tudtuk meg Deáktól, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy kóbor kutyák a felelőtlen gazdákról tanúskodnak. Épp ezért a „kóbor kutya”- probléma megoldásának a gazdik felelősségtudatának javításával kell kezdődnie – hangoztatta az állatorvos.
Paróczi Pált, mint Kishegyes egyik legrégebbi fajkutya tenyésztőjét tartják számon. Negyven éve foglalkozik fajkutyákkal, és elmondása szerint jelenleg kb. száz törzskönyvezett kutya van a faluban. Ő a kutyatartásról és -tenyésztésről, valamint a fajták megválasztásáról beszélt az est során, s arról a szomorú tényről is számot adott, hogy már törzskönyvezett kutyák is találhatók az utcán.
