A bíróság mostani döntése értelmében a Sever 460 egykori alkalmazottja nem jogosult a bérek kifizetésére (Fotó: Molnár Edvárd)
Annak ellenére, hogy a törvény szerint jogosultak az elmaradt béreik megfizettetésére, a Sever egykori 460 alkalmazottja, úgy tűnik, fizetés nélkül marad, ráadásul az évek során felgyülemlett perköltségeket is nekik kell kifizetniük. A múlt héten a Szolidaritás Polgári Egyesület és a média jelenléte miatt maradhatott el az egyik volt munkás értékeinek lefoglalása. A következő lefoglalást március 16-ára jelentette be a bírósági végrehajtó.
A Sever 8 millió euróval tartozik korábbi munkásainak az 1997 és 2002 között ki nem fizetett béreik jogcímén. Mintegy 1100-an indítottak pert a Szabadkai Alapfokú Bíróságon, közülük mintegy ötszázan meg is nyerték azt. A bíróság mostani döntése értelmében további 460 egykori alkalmazott nem jogosult a bérek kifizetésére, mégpedig azért, mert a bíróság szerint a magánosítás az adásvételi szerződés megkötését követően negyven nappal befejeződött.
– Ez egyszerűen nem igaz, az adásvételi szerződésben ugyanis szerepel, hogy a vevőnek, ebben az esetben az osztrák ATB-nek milyen fejlesztési programot kellett volna végrehajtania, és mennyi pénzt kellett volna fejlesztésre költenie öt év alatt. Amennyiben ezt nem teszi meg, a magánosítási szerződést felbonthatják. Erről pozitívan nyilatkozott a Magánosítási Ügynökség akkori, 2004 és 2006 közötti igazgatója, Miodrag Đorđević is a rendőrségnek. Vagyis a magánosítás nem tekinthető befejezettnek mindaddig, amíg az öt év alatti kötelezettségeket nem teljesíti a vevő. A szabadkai bíróság mégis másként döntött. A mostani döntés elévülésre hivatkozva született meg, mert magyarázatuk szerint azt követően adták át a munkások, miután a privatizáció lezárult – magyarázta Olajos Nagy Miklós, a Szolidaritás Polgári Egyesület aktivistája.
A múlt csütörtökön délelőtt fél tízre jelentette be a bírósági végrehajtó, hogy megjelenik Živko Strajin házában, aki szintén a Sever alkalmazottja volt, és mivel nem tudja kifizetni a 77 ezer dináros perköltséget, lefoglalják az értékeit: ilyen esetekben mindent vihetnek, kivéve az ágyat, amelyen az illető alszik, és az asztalt, amelyen eszik – ha van nekik mit.
Vanja Dragojlović, a Szolidaritás elnöke akkor azt nyilatkozta, sokan a Sever egykori alkalmazottjai közül tulajdonképpen az utcán vannak, és nincs lehetőségük kifizetni ezeket a költségeket. – Szemmel látható, hogy ebben az országban az egyszerű ember számára nem létezik igazság – mondta az elnök.
Živko Strajin amellett, hogy munka nélkül maradt, rokkant is, nem könnyű munkát találnia, és nem tudja fizetni a költségeket. Strajin elmondta, elvihetik a harmincéves televízióját, és a tízéves mosógépét, de mást nem nagyon tudnak, mert nincsenek értékei.
– Látják, mit kell átélnem idős koromra... Én 32 munkaévvel kaptam felmondást 2005-ben. Ahelyett, hogy megkapnám az elmaradt béremet, ami több mint félmillió dinár, kiderül, hogy még én tartozom hetvenezer dinárral – mondja Strajin.
A Szolidaritás Polgári Egyesület tagjai állítják, hogy egyfajta megegyezésről lehet szó a vállalat vezetősége és az állami szervek között, s azzal, hogy az emberek fele megkapta a pénzt, a másik fele viszont nem nyert pert, a Sever tulajdonképpen nullán van.
Amennyiben a hazai igazságügy nem tudja megoldani az ügyet, azt Strasbourgig is elviszik, ám felteszik a kérdést, szüksége van-e Szerbiának további 460 esetre a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán?
– Azzal, hogy megjelentünk a lefoglaláskor a helyszínen, felkavartuk a vizet, de ez is volt a cél. Ki kell azonban emelnem, hogy mi szeretnénk, ha normális mederben zajlana ezeknek az eseteknek a megoldása. Ha az igazságügy a törvény szerint járna el, akkor ez a 460 munkás is megkapná az elmaradt bérét, húsz-harminc százalékos csökkentéssel. Március 16-ára jelentették be a következő elkobzást, egy olyan asszonynál, akinek ráadásul a férje volt érintett az ügyben, aki azóta sajnos elhunyt – mondta Olajos Nagy, majd hozzátette, tárgytól függően 40 000 és egyes esetekben akár 100 000 dinár is lehet a perköltség.
A Szolidaritás Polgári Egyesület nem csak a Sever munkásainak érdekvédelmével foglalkozik, hiszen feljelentést tettek hat nagyvállalat esetében: a Sever mellett az Agrokombinat, az Azotara, az Agroseme Panonija, a Mladost és az Ikom magánosítása során történt állítólagos rablások miatt is.
– Bizonyítékunk van, hogy hatvanmillió dinár értékben loptak gázt az Agroseme Panonija vállalatban, erre máshogy nem, csakis a Szabadkai Gázművek tudtával és beleegyezésével kerülhetett sor – mondta Olajos Nagy.
A Sever agóniája 2004-ben kezdődött. Jelenleg a vállalatban dolgozók helyzete azonban stabilnak és jónak mondható, amióta 2011-ben a céget átvette a kínai Wolong Csoport.
