Lengyel, cseh, román és litván kollégáik mellett magyar fuvarozók is részt vettek szerdán azon a tiltakozáson Brüsszelben, az Európai Parlament épületénél, amellyel az áruszállítók a Németországban az év eleje óta hatályos, Franciaországban pedig bevezetni tervezett minimálbér-szabályozás ellen emelték fel szavukat.
A szervezők elmondása szerint Lengyelországból 30-an, Magyarországról pedig 25-en érkeztek.
A fuvarozók az ellen tiltakoznak, hogy Németország január 1-jétől minden Németországban, Németországba vagy onnan árut szállító, vagy csupán az országon áthaladó fuvarozó esetében megköveteli, hogy a német földön végzett munka után a nem német munkáltatók is a német minimálbért, óránként bruttó 8,5 eurót fizessenek. A szabályozás alkalmazását a tranzitforgalomban egyelőre felfüggesztették a német hatóságok.
Csányi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) nemzetközi titkára a helyszínen magyar újságíróknak elmondta, hogy erről hivatalos értesítés, tájékoztatás nem érkezett, és a német hatóságok az egyesület kérdéseire sem tudtak „kristálytiszta” válaszokat adni. A szabályozás végrehajtása Csányi Gábor szerint egyrészt bizonytalanságot okoz, másrészt 30–500 ezer eurós bírságot helyez kilátásba, noha egyelőre konkrét büntetés kiszabásáról az MKFE-nek nincs tudomása.
A tiltakozók közös petíciót is készítettek, amelyet az uniós parlament nevében Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, a közlekedési bizottság alelnöke vett át – közölte az MTI.
Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője szintén találkozott a tiltakozókkal és támogatásáról biztosította őket. „Fontosnak tartottam, hogy személyesen is találkozzam azokkal, akik mindennapi munkáját nehezíti meg a német jogszabály és fölösleges bürokratikus és pénzügyi terheket ró rájuk” – mondta a vajdasági származású képviselő. Egyúttal kihangsúlyozta: „Szükség van az Európai Bizottság gyors és határozott kiállására, mert egyedül ez tehet pontot erre a vitára, és egyúttal elejét veheti annak, hogy az egységes európai piac fokozatosan leépüljön egy 1992 előtti szintre”.
Deli Andor a magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Németország ezzel a kelet-közép-európai vállalkozásokat igyekszik kiszorítani.
„Itt arról van szó, hogy az egységes európai piacot meg kell őrizni” – fogalmazott a vajdasági EP-képviselő, aki szerint a német szabályozás az uniós piac feldarabolására törekszik.
Deli Andor már decemberben írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, melyben az iránt érdeklődött, hogy a szóban forgó rendelkezés nem mond-e ellent az EU szabadságjogainak, illetve nem fékezi-e a szabad versenyt az Unión belül. Válaszában a Bizottság rámutatott: Németország a 22-dik tagállam, amely bevezette a minimálbért jogrendjébe és ez összhangban van a Bizottság által támogatott szociális politikával. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy vizsgálja a német rendelkezés azon részét, amely kiterjeszti annak hatását a nemzetközi forgalomra, beleértve a tranzitforgalmat és a kabotázst is.
