A hágai törvényszék fellebbviteli tanácsa visszaidézte Hágába a tavaly egészségügyi állapota miatt ideiglenesen szabadlábra helyezett Vojislav Šešeljt. A Szerb Radikális Párt elnöke közölte, hogy esze ágában sincsen visszatérni a scheveningeni börtönbe. A hír a szerbiai politikumot is meglepte. Aleksandar Vučić kormányfő arra gyanakszik, hogy a NATO-bombázás tizenhatodik évfordulójának alkalmából mondott beszéde ösztönözte a bírákat egy ilyen, meglátása szerint erkölcstelen, döntés meghozására. Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke zavarba ejtőnek nevezte a bírósági határozatot.
Az ügyészség abban is kételkedik, hogy Šešelj egészségügyi állapota annyira rossz lenne, mint ahogyan azt állítják (Fotó: Beta)
A törvényszék fellebbviteli tanácsa visszavonta az elsőfokú bírói tanács döntését Šešelj ideiglenes szabadlábra helyezéséről és a vádlott azonnali visszatérését rendelte el a scheveningeni börtönbe. A fellebbviteli tanács bíráinak álláspontja szerint az SZRP elnökének visszatérését követően tárgyalást kellene kitűzni, amelyen az összes érintett fél – Šešelj, a hágai ügyészség, Szerbia és Hollandia – is elmondhatnák saját érveiket. A bíróság csak ezt követően hozhatna döntést arról, hogy a vádlott valóban szabadlábra kerülhet-e ideiglenesen, vagy az ítélethirdetésig a börtönben kell maradnia.
A fellebbviteli tanács a hágai ügyészség keresete nyomán járt el az ügyben. Az ügyészség álláspontja szerint a tavaly novemberben szabadlábra helyezett Šešelj viselkedésével visszaélt a bírói tanács bizalmával, megfenyegette az ügyészséggel együttműködő embereket és közölte, hogy soha nem tér vissza Hágába. Šešelj ezzel eleve megszegte ideiglenes szabadlábra helyezésének feltételeit. Az ügyészség abban is kételkedik, hogy Šešelj egészségügyi állapota annyira rossz lenne, mint ahogyan azt állítják.
A hágai törvényszék bírói tanácsa a következőket írta elő Šešeljnek szabadlábra helyezését megelőzően: nem léphet kapcsolatba az ellene folytatott büntetőeljárásban tanúként és áldozatként meghallgatott személyekkel, illetve nem befolyásolhatja ezeket az embereket, nem akadályozhatja az ellene folytatott eljárást és meg kell jelennie Hágában az ítélethirdetés napján.
A hágai ügyészség beadványában még tavaly év végén indítványozta, hogy Šešeljt rendeljék vissza Hágába. A törvényszék bírói tanácsa idén januárban utasította el az ügyészség beadványát, amelyben az ügyészség kétféleképpen érvelt. Egyrészről elégedetlenségét fejezte ki a bírói tanács 2014. november 6-i keltezésű döntésével kapcsolatban, amellyel Šešelj ideiglenesen szabadlábra került és Szerbiába távozhatott, másrészről pedig összefoglalta meglátásait, hogy a vádlott hány pontban sértette meg a szabadlábra helyezés feltételeit.
„VUČIĆ MIATT TÖRTÉNT”
Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke értetlenül áll a fellebbviteli tanács határozata előtt, már csak azért is, mert Szerbiát senki nem értesítette a fejleményekről.
– A törvényszék honlapján értesültem a döntésről. Szerbiát teljesen ártatlanul bevonják a bírói tanács, az ügyészség és a Šešelj közötti vitába. A hágai törvényszék újfent rendkívül zavarba ejtő és furcsa döntést hozott. Először a korábbi gyakorlattal ellenben, bármiféle komolyabb feltétel nélkül szabadlábra helyezte Šešeljt, most pedig hirtelen úgy dönt, hogy a vádlottnak mégis vissza kellene térnie. Szerbia eddig egytől egyig teljesítette a hágai törvényszékkel szemben meglévő kötelezettségeit, két ilyen ellenmondásos döntés azonban rendkívül megnehezíti az együttműködést – fogalmazott Ljajić.
Aleksandar Vučić miniszterelnök nem tartja kizártnak, hogy a fellebbviteli tanács döntése összefüggésbe hozható beszédével, amelyet a NATO-bombázás tizenhatodik évfordulója alkalmából mondott. Erkölcstelen, hogy a hágai törvényszék először szabadlábra helyezte Šešeljt, majd nem sokkal később visszarendelte a börtönbe, nyomatékosította Vučić, mondván: nincsen olyan helyzetben, hogy elrejtse a döntés keltette mérgét. A kormány az elkövetkező néhány napban fogalmazza meg álláspontját a döntés kapcsán, fűzte hozzá a miniszterelnök.
– Elképzelhetőnek tartom, hogy a NATO-bombázás tizenhatodik évfordulója alkalmából mondott beszédemet a világban nem mindenhol fogadták örömmel. De mit tegyek, nem kívánom megmásítani sem gondolataimat, sem érzelmeimet. Büszkeségem és erkölcsöm ugyanúgy nem eladó, mint Szerbia – fogalmazott Vučić.
Ivica Dačić kormányalelnök, külügyminiszter értékelése szerint a fellebbviteli tanács döntése galád és botrányos és veszélyezteti Szerbia, illetve az egész régió stabilitását. Írásos formában Szerbiát sem Šešelj szabadlábra bocsátásáról, sem Hágába történő visszaidézéséről nem értesítették, közölte Dačić, mondván, hogy a kormány csak azt követően vitathatja meg a témát, ha megérkezik a hivatalos meghagyás.
Aleksandar Vulin szociálpolitikai miniszter értékelése szerint a hágai bírák azért hoztak ilyen döntést, hogy megdöntsék Vučićot, illetve megingassák Szerbia stabilitását. Vulin egyetért Vučićtyal, hogy összefüggésnek kell lennie a miniszterelnök közelmúltbéli beszéde és a bíróság határozata között.
– Szerbia sorsa jobbra fordult. Szerbiának ma több pénze van, megoldotta a smederevói Acélművek kérdését, egyre több munkanélkülinek biztosít munkát. Ezért kellett valami, ami miatt esetleg zavargások törnek ki az országban. Már amikor szabadlábra helyezték Šešeljt, akkor kértem, hogy ne rendeljék hamarosan vissza. És már akkor is tudtam, hogy egyedül azért engedték szabadon, hogy ártsanak Szerbiának – taglalta Vulin.
„AZ SZRP MIATT TÖRTÉNT”
Mindeközben maga az érintett, Šešelj, megismételte korábbi kijelentését, hogy önszántából biztosan nem megy vissza Hágába. Mint azt megjegyezte, érdeklődéssel várja, hogy Vučić és Tomislav Nikolić államfő elrendelik-e a letartóztatását.
– Csak jöjjön a rendőrség, elvégre az tartóztatja le az embereket. Ha a csendőrség jön, akkor vigyáznom kell, azok meg is verik az embert. Nem lesz egyszerű dolguk, ha le akarnak tartóztatni. Az államnak egyébként is tiszteletben kell tartania a kiadatási eljárást, amely időbe telik. Abban az időszakban pedig megpróbálom megdönteni a törvényszék döntését, amelyet meg vagyok győződve, hogy Belgrád nyomására hoztak meg. Az államhatalom egyre nagyobb fenyegetésként éli meg személyemet. Egyszer már legyőztem a hágai törvényszéket. Jogtalanul tartottak fogva tizenkét éven át. Megszegték jogomat az ésszerű határidőn belül lebonyolított eljárásra. Egyszerűen nem érdekelnek többé – fejtette ki Šešelj.
Az SZRP elnöke meg van róla győződve, hogy visszatérése óta pártjának támogatottsága legalább húsz százalékkal növekedett és ezért fél tőle az aktuális szerb államhatalom.
„A STABILITÁS MIATT TÖRTÉNT”
Milan Antonijević, a Jogászok Emberi Jogi Bizottsága (JUKOM) aktivistája nem ért egyet Šešeljjel, hogy megmásíttathatja a fellebbviteli tanács döntését, mert mint mondta: egy ilyen jellegű döntést senki nem kérdőjelezhet meg. Az is biztosan hamarosan kiderül, hogy a Šešelj ügyében eljáró bírói tanács hány napos határidőt határoz meg a vádlott visszatérésére.
Nataša Kandić, a REKOM koordinátora viszont nem tartja kizártnak, hogy az SZRP elnöke egészségügyi állapota miatt végül mégis Szerbiában maradhat. Ha pedig esetleg mégis sor kerül a vádlott letartóztatására és kiadatására, nem valószínű, hogy emiatt tömeges tüntetések várhatók az országban, értékelte Kandić.
Toma Fila ügyvéd, aki néhány évig Szerbiát képviselte a hágai törvényszék előtt, azzal ért egyet, hogy a fellebbviteli tanács döntésével egyesek Szerbia stabilitását kívánják megingatni.
– Mindenféleképpen szokatlan döntésről van szó, hiszen a fellebbviteli tanács ahelyett, hogy megmásította volna az elsőfokú döntést Šešelj szabadlábra helyezéséről, arra utasítja az elsőfokú bíróságot, hogy másítsa meg döntését és rendelje vissza Hágába a vádlottat, majd tűzzön ki tárgyalást, amelyen Šešelj szabadlábra helyezését vitatnák meg. Ennek a döntésnek egy célja van: tömeges tüntetések és zavargások által megingatni Szerbia stabilitását. Ha a szerbiai illetékesek esetleg nem adnak utasítást Šešelj letartóztatására, az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt végezheti, az pedig akár megszorításokat is elrendelhet Szerbiával szemben. A szerbiai illetékeseknek azonnal – legfeljebb három napon belül – el kell járniuk, amint megkapják az elsőfokú bíróság írásos meghagyását – taglalta Fila.
