A XX. századi történelem viharába vetett kisember tragédiájának, a történelem csapdájában leszerepelt régiónak és a magyarok által, valamint a magyarok ellen elkövetett bűnökkel való szembenézésnek az írójaként méltatták a száz éve született Cseres Tibor írót Budapesten a Kossuth Klubban rendezett szerdai konferencián.
Mák Ferenc filológus, történész Cseres Tibor Hideg napok című legismertebb műve, az 1942-es újvidéki, magyar katonák által elkövetett, több ezer áldozatot követelő tömeggyilkosságról szóló regénye kapcsán előadásában elmondta: a magyar nemzet 1919-ben és 1920-ban megroppant és azóta keresi a helyét, felelősségét, küldetését. A nemzeti tudat megroppanása pedig kitermelte azokat a mindenre képes egyéneket, akik elkövették például az újvidéki mészárlásokat.
Cseres Tibor újvidéki tragédiát feldolgozó művének 1964-es megjelenése után várta, hogy megszólal a másik oldal, a szerb szerzők saját nemzetük felelősségével való szembenézés jegyében megírják a második világháború végén több tízezer magyar áldozatot követelő szerb vérengzések történetét. Ezt Cseres Tibor a jugoszláviai írószövetségnél vendégeskedve akkoriban szóvá is tette, ám azt az elutasító választ kapta: a második világháborúnak több mint másfél millió áldozata volt Jugoszláviában, ehhez képest az 1944-es bácskai tömeggyilkosság csak cseppben a tenger – idézte fel a szakember.
Cseres Tibor nem sokkal halála előtt, 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében állított emléket a bácskai vérengzéseknek. A délvidéki magyarság hálás a térség második világháborús történetét őszintén feldolgozó két műért, amelyek társadalom-lélektani szempontból felszabadító hatásúak – mondta Mák Ferenc. Hozzátette: anyai nagyapját vesztette el a bácskai vérengzések során, ám erről évtizedeken át hiába faggatta édesanyját.
Ma már a délvidéki településeken sorra készülnek a helyi közösségi emlékezetet megörökítő kiadványok, ám a hivatalos szerb történetírásban és a társadalomban még mindig várat magára a szembenézés, holott ezeket a traumákat csak közösen elvégzett lelkiismeret-vizsgálat oldhatja fel – mondta a szakember.
Cseres Tibor sokat tett azért, hogy a magyarság szembenézzen bűneivel és az ellene elkövetett bűnökkel, ám a szomszéd népeknek még sok tennivalója van e téren – fűzte hozzá Mák Ferenc.
Gellért Ádám történész arról beszélt, hogy az újvidéki vérengzés a kutatások jelenlegi állása szerint egy több héten át tartó, több tucat települést sújtó hidegvérrel megtervezett akciósorozat volt.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerint Cseres Tibor a történelem viharába vetett, kivezényelt kisember tragédiájának, a háború hétköznapjainak, bűnösök, áldozatok lelki poklának és a történelem csapdájában leszerepelt régiónak az írója volt.
Cseres Tibor 1915-ben született Gyergyóremetén és 1993-ban halt meg Budapesten. Számos regényt írt, főként történelmi és családregényeket. A Magyar Írószövetség elnöke volt 1986 és 1989 között.
