Rendhagyó ülést tartott hétfőn a szerb kormány megalakulása egyéves évfordulójának alkalmából. A kormány egyéves munkájáról szóló jelentést a Kolubara szénbánya azon felszíni medencéjében vitatták meg, illetve fogadták el, amelyet a tavaly májusi árvízkatasztrófa során elöntött a víz.
A köztársasági parlament képviselőinek számát 250-ről 150-re, vagy 125-re csökkentik, jelentette be Vučić (Fotó: Beta)
– Egy évvel ezelőtt ez a kormány egy fuldokló országot vett át. A Kolubara azt szimbolizálja, amit az utóbbi tizenkét hónapban átéltünk – fogalmazott Aleksandar Vučić kormányfő.
A miniszterelnök bejelentése szerint az elkövetkezendőkben újabb reformokra számíthatunk és a kormány még az eddigieknél is határozottabban küzd a lakosság életszínvonalának jobbá tételéért, valamint befejezi a magánosítást és megoldja az állami vállalatok problémáját. A következő egy-két évben törvénymódosítással a köztársasági parlament képviselőinek számát 250-ről 150-re, vagy 125-re csökkentik, jelentette be Vučić.
Szerbia gazdaságát csakis hosszú távú beruházásokkal lehet talpra állítani, értékelte a kormányfő, mondván, hogy az államkassza ma sokkal jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt, érdemben sikerült csökkenteni az államháztartási hiányt.
A kormány az utóbbi egy évben súlyos, bátor és olykor népszerűtlen döntéseket hozott és ebben a szellemben folytatja a munkát az elkövetkezendőkben is, emelte ki Vučić, hozzátéve: „Ha mi megállunk, Szerbia soha többé nem indul el”.
– A szerb gazdaság nem egyik napról a másikra ment tönkre. Korábban mindenki azt hitte, hogy a problémák majd maguktól megoldódnak, vagy arra vártak, hogy valaki más oldja meg a dolgokat. Ezt a kormányt nem tántorítják el a nehézségek. Mindenki biztos lehet benne, hogy jobb és más jövőt teremtünk az emberek számára – taglalta Vučić, aki hiszi: ha így folytatják, akkor Szerbia hamarosan Európa egyik legsikeresebb országa lehet.
BÍRÁL AZ ELLENZÉK
Az ellenzéki pártok kevésbé elégedettek a kormány munkájával. Mint azt a Demokrata Párt közleményében megjegyzik: nem világos, hogy mivel elégedett a Szerb Haladó Párt. Az SZHP valójában nem egy, hanem immár három éve vezeti az országot és ez alatt az idő alatt Szerbia olyan rossz helyzetbe került, hogy nem egészen világos, mivel is elégedett a párt, nyomatékosítják a demokraták, majd bejelentetették, hogy árnyékkormányuk a következő öt napban részletekbe menően elemez egy-egy konkrét területet.
– Az SZHP-nek három év alatt sikerült elérnie, hogy a bérek és a nyugdíjak olyan alacsonyak legyenek, mint a régió egyik országában sem. Bár Aleksandar Vučić tavaly, a választási kampányban megígérte, hogy a nyugdíjakat nem csökkentik, azok ma húsz százalékkal kisebbek, mint voltak. A szegény munkásoktól és nyugdíjasoktól elveszik a pénzt, majd azt a gazdag bankoknak adják állami támogatás formájában. Ezzel egy időben folytatódik a párthovatartozás alapján történő foglalkoztatás. 2012-től napjainkig 50 ezer személy kapott pártkönyvecskéjének köszönhetően munkát a közszférában. Semmiféle tervet nem dolgoztak ki a közszféra reformjára vonatkozóan. Az az ígéret sem valósult meg, hogy új munkahelyek nyílnak. A magánszféra mindennapjait továbbra is a lassú és nem kellőképpen hatékony ügyintézés és hivatalok nehezítik meg. A kulcsfontosságú állami vállalatok reformját is bejelentették, ebből azonban semmi nem lett – összegezték a DP közleményében.
A Boris Tadić vezette Szociáldemokrata Párt a kormány egyéves fennállásának alkalmából országszerte hatvan településen szervezett kerekasztal-beszélgetést a polgárokkal. A szociáldemokraták a kormány eddigi munkájáról beszélgettek az emberekkel és szórólapokat osztogattak, amelyen tizenkét pontban foglalták össze a kormány be nem váltott ígéreteit.
Marko Đurišić, a párt tisztségviselője megállapította, hogy a kormány tagjai nem kompetensek a rájuk bízott feladat elvégzésében, ez pedig rossz gazdaságpolitikához, az ügyvédek négy hónapon át tartó munkabeszüntetéséhez és az oktatásügyben öt hónapon át zajló sztrájkhoz vezetett.
– Az aktuális kormány hazugság által jutott hatalomra és hazugság által őrzi meg hatalmát. Az ország védelmi rendszere összeomlott, folyamatosan támadják a független intézményeket, csökkentik a sajtószabadságot – taglalta Đurišić.
Hasonló az álláspontja a Liberális Demokrata Pártnak is. Čedomir Jovanović pártelnök szerint a kormánynak nem sikerült megvalósítania a reformokat, amelyre az országnak szüksége lenne. Magától értetődik, hogy egy ember és egy párt nem végezheti el mindazt, amit kellene, fűzte hozzá Jovanović, mondván: a kormánynak nem megfelelő a politikája, nincsenek egyértelmű céljai és nem kellő komolysággal áll hozzá a dolgokhoz, értékelte az LDP elnöke, aki különösen aggasztónak tartja, hogy az ország európai integrációja semerre nem halad.
– A fontosként deklarált törvények nem hozták meg a várt eredményt, mivel a kormány nem dolgozott ki átfogó tervet a reformfolyamatra vonatkozóan. A munkaügyi, a magánosításról és a csődeljárásról szóló törvények valóban megfelelő lépést jelentenek, ugyanakkor senki nem tett semmit azért, hogy erősödjön a magánszféra. Nem kezdődött el a közszféra reformja, nem fejeződött be az állami vállalatok átszervezése és magánosítása, ezért a költségvetési konszolidáció eredménye sem lehet kiemelkedő – magyarázta Jovanović.
AZ EGY ÉVVEL EZELŐTTI ÍGÉRETEK
Aleksandar Vučić miniszterelnök egy évvel ezelőtt három órán át olvasta fel kormányfői expozéját. A hetven oldalas expozéban Vučić a reformokra és a gazdaság újjáélesztésére helyezte a hangsúlyt. A reformfolyamatoknak három alappillére lesz, mondta akkor: a költségvetési konszolidáció, a magánszektor fejlesztése és a gazdaság alapjainak a reformja. Az oktatás, az egészségügyi és az állami közigazgatás átalakítását szintén prioritásként jelölte meg a kormányfő.
– A költségvetési konszolidációt a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére alapozza a kormány. A bevételeket elsősorban a szürkegazdaság visszaszorításával, valamint a jövedéki adó újabb termékekre való kiterjesztésével növeljük. A költségvetési konszolidációt követően az új kormány azonnal megkezdi a magánszektor fejlesztését. Elsősorban a kis- és középvállalkozásokat fogjuk támogatni. Az az elképzelés, hogy a magánszektor vonzóbbá váljék a közszféránál. A kormány felhagy az értelmetlen pénzköltéssel, csökkenti kiadásait és növeli bevételeit. A költségvetési konszolidációnak köszönhetően több pénz jut majd a magánszektorban megnyitandó munkahelyekre, valamint az életszínvonal javítására, az oktatásra, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a tudományra.
Az állami közvállalatokra a szakmaiság növelése, átszervezés és helyenként magánosítás vár. Magánosítás vár a Szerbiai Telekomra – száz napon belül –, a Szerbiai Vasutak áruszállítással foglalkozó részlegére, a Bori bányára és a Duna Biztosítóra. A Szerbiai Villanygazdaságnak az állam maradna a többségi tulajdonosa, ugyanakkor év végéig egy kisebbségi társtulajdonos bevonása esedékes. A Szerbiai Állami Sorsjegyiroda szerencsejátékok megszervezésére felhatalmazó engedélyének a megvásárlása iránt is érdeklődik egy külföldi beruházó. A Srbijagasra átszervezés vár. A közszférában tíz százalékkal csökkentjük a fizetéseket, a szolidáris adót pedig eltöröljük. A bérek a közszférában év végétől az új költségvetési szabályokkal összhangban kezdhetnek el növekedni. Mindennek köszönhetően 2016 végéig a közszférában nagyobbak lesznek a bérek, mint most. 2016 elejétől mindenki jobban él majd az országban, mint most. 2015 és 2017 között az egészségügy, az oktatás, az állami közigazgatás és a helyi önkormányzatok területén válnak aktuálissá a rendszerbeli reformok – hangsúlyozta egyebek mellett Vučić 2014. április 27-én a Szerbiai Képviselőházban.
