Mi a múltam, a jövőm és jelenem?

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Kontaktzóna című rendezvénysorozatán szerdán dr. Urkom Aleksander, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szláv szakának tanára volt a vendégelőadó. A pancsovai gyökerekkel rendelkező professzor az Identitásészlelés az idegen nyelvek elsajátítása során elnevezésű előadásában a magyar és a szerb nyelv sajátos aspektusainak bemutatásán keresztül az identitás problémáját járta körül. A vendégelőadót dr. Ivana Živančević Sekeruš, a Bölcsészettudományi Kar dékánja és dr. Csányi Erzsébet, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője köszöntötte. A vajdasági származású professzor 1992-ben költözött Magyarországra, és hosszú évek alatt elsajátította a magyar nyelvet. A hová tartozom, mi a múltam, a jövőm és jelenem kérdések mindenkiben felmerülnek, mondta az előadó.
A köztudatban elterjedt nézet, hogy a környezet határozza meg az identitásjegyeket, viszont az alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy legnagyobb mértékben maga az egyén felelős a saját önazonosságának a formálásában. Az egyén maga dönti el, hogy milyen közösséghez akar tartozni, érdekes azonban megjegyezni, hogy a zárt társadalmakban egyféle mintát kínálnak, és többnyire nincs alternatíva, magyarázta dr. Urkom. A nyelvészek a nyelv identitását kutatják, de érdekesebb kérdés a nyelv szerepe az identitás kialakulásában. A nyelvtanulás folyamán az ember bizonyos komponenseket vesz át, és beépíti a saját önazonosságába. A bevándorlóknál megfigyelhető, hogy a jobb életfeltételek érdekében gyakran átveszik a befogadó ország identitását. Egy másik kultúra nyelvét tanulva, egy másik országban élve az egyén tetszőleges eldöntheti, hogy mely komponenseket veszi át, és hogyan tudja gazdagítani a saját identitását, amelynek formálásáért ezáltal csakis ő a felelős, szögezte le dr. Urkom.