Fizetésképtelenség miatt Görögország államcsődbe kerülhet. Tekintettel a rendkívüli helyzetre hétfőtől egy hétig nem nyithatnak ki a bankok, a helybeleik pedig csak napi 60 eurót vehetnek fel az automatákból. Brüsszelből dörgedelmes bírálatok érkeznek a bűnösnek tartott athéni kormány címére. Közben Angela Merkel német kancellár az EU-ban eddig példátlan vészhelyzet elhárításáról tárgyalna. Sokan azonban már a Grexitre készülnek. A görögök pedig a túlélésre: megkezdték az élelmiszerek felhalmozását. A rossz napoktól tartanak, amikor (talán euró híján) állami fedezetű jegyekkel fizethetnek.
Egyhetes banki és tőzsdei kényszerszünet kezdődött Görögországban, ahol tegnaptól a külföldre irányított pénzátutalásokat is letiltották; a hírre zuhanni kezdtek az európai bankrészvények, valutaárfolyamok. A kormány a rendkívüli helyezettel indokolta a július 6-áig tartó zárlatot, amelynek a lényege: hétfőtől a görögök naponta legfeljebb hatvan eurót vehetnek fel banki automatából, helyi kibocsátású kártyával. Az idegen bankkártyákra nem vonatkozik a tiltás, azokkal elvben korlátozás nélkül lehet pénzt felvenni az automatákból, ha az illető kivárja a sorát.
Az eurózónában eddig egyedül Ciprus kényszerült tőkekorlátozásra (a napi készpénzfelvétel és a banki átutalások limitálására), amikor két éve – hitelezőivel együttműködve – a csődközeli helyzetbe sodródott bankjait igyekeztek stabilizálni.
LÉLEGEZTETŐGÉPEN A RENDSZER
A hivatalos fizetőeszköz továbbra is az euró, amiből a szűkös utánpótlást az unió jegybankja (ECB) naponta biztosítja, a vészhelyzeti likviditási mechanizmusa (ELA) révén, amelyből a hitelprogram alatt álló euróövezeti országok pénzintézetei részesülhetnek. A görög bankrendszer már évek óta az ELA-ból kap folyamatosan eurót. Az ECB ezzel tartotta életben a görögöket, nélküle egy hét alatt bedőlt volna a helyi bankrendszer. Csakhogy abba is hagyhatja a finanszírozást.
Az igazi gond azonban ma szakadhat Görögország és az EU nyakába: Athénnak 1,6 milliárd euró – soron következő – hitelt kellene törlesztenie (júliusban, meg később még többet), de erre alighanem képtelen. Ha nem tud fizetni, az azt jelenti, hogy hivatalosan is csődbe ment az állam, amelyet már eddig is a hitelezők tartottak életben. Az ország működését biztosító, létfontosságú hitelmegállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) pedig ma lejár, mivel az érintettek nem tudtak megegyezni az utolsó részlet (7,2 milliárd euró) folyósításáról, illetve az esetleges újabb hosszabbításról.
Athén februártól egyezkedett a hitelezőkkel. Az intenzív tárgyalások a hét végén megszakadtak, mert Alekszisz Ciprasz kormányfő referendumot helyezett kilátásba a 7,2 milliárd euró folyósításért cserébe kért új feltételekről, követelésekről. Ezek további – hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti – reformokat (a lakosságot sújtó megszorításokat is) tartalmaznak, amelyeket a radikális baloldali Sziriza kormánypárt eleve elutasít, miképpen a lakosság is. Az ajánlott megszorító program keretében Athénnak 9 milliárd eurót kellene megspórolnia, amiért cserébe valójában nem is 7,2 milliárd eurót, hanem 15,5 milliárd euró kedvezményes hitelt kapna.
IDEGHÁBORÚ UTÁN GREXIT?
Athén azt is el szerette volna érni, hogy – a népszavazásra tekintettel – hosszabbítsák meg a hitelről szóló második mentőprogram ma lejáró határidejét. A hitelezők – akik 2010 óta, két alkalommal, összesen 240 milliárd eurót hagytak jóvá Görögország megmentésére a teljes összeomlástól – mindkét ötletet elvetették.
Egyelőre egyik fél sem akar engedni; az idegek harca folyik, aminek akár nagyon rossz vége is lehet. Végső esetben Görögország kieshet az euróövezetből, ez pedig uniós távozással jár.
Az EU történetében ilyenre még nem volt példa, ezért pontosan nem is tudható, miként valósulhat ez meg. Technikailag úgy is történhet, hogy Görögország – első lépésben – jelzi távozását az EU-ból, s azt a tagországok jóváhagyják. Utána hagyhatja csak el az euróövezetet, amit Grexitként emlegetnek. A görögök távozását több tagország valószínűleg megkönnyebbülve venné tudomásul, de a dolog ennél sokkal bonyolultabb.
Az uniós alkotmánynak tartott (bár hivatalosan nem akként kezelt) Lisszaboni Szerződés szerint kizárás lehetséges, de kilépés nincs az EU-ból. Teljesen ellentétes álláspontot tartalmaz viszont a maastrichti szerződés: eszerint a tagállamoknak nincs joguk kizárni egyetlen renitens tagot sem. Egyedül az Európai Központi Bank jogosult arra, hogy egy tagállam bankrendszerét leválassza a rendszerről, miáltal az áldozat megszűnik az euróövezet tagja lenni.
A TÖBBSÉGNEK JÓ AZ EURÓ
A legfrissebb felmérések ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a görögök többsége maradna az eurózónában, vagyis az EU-ban. Ámde több megszorítást nem kérnek, s ezért a hétvégi referendumon valószínűleg elutasítják a hitelezőkkel kötendő új megállapodást.
Nem tudni azonban, hogyan befolyásolja a választók hangulatát, ha beköszönt az államcsőd. Lehet, hogy ez megváltoztatja elutasító magatartásukat, s nem akarják megkockáztatni a teljes bizonytalanságot, zűrzavart. Az ország csődje ugyanis azt jelenti, hogy a kormány nem tud fizetéseket és nyugdíjakat folyósítani, zavargások, utcai összetűzések robbanhatnak ki, ellátási gondok sokasága (benzin-, áram-, vagy épp élelmiszerhiány) adódhat, sőt az egész államapparátus összeomolhat.
Ha Görögország kiesik az euróövezetből, és újra bevezeti a drachmát, akkor mély recesszióba zuhanhat. Az IMF szerint az állam gazdasága egy év alatt 8 százalékot eshet. (A görög hitelválság 2009-es kirobbanása óta az ország recesszióban vergődő gazdasága már negyedével csökkent a békeévekhez képest, a munkanélküliség 26 százalékra ugrott, a bérek és nyugdíjak 40–60 százalékkal csökkentek, a szegénység pedig riasztó méreteket öltött, nemkülönben a kilátástalanság miatt elkövetett öngyilkosságok száma.) Ha viszont Athén vállalja az újabb megszorításokat (a hitelért cserébe), azt is megsínyli a gazdaság, de „csak” 2-3 százalékos visszaesést kell elszenvednie, bankpánikra és általános zűrzavarra nem kell számítani.
FELVÁSÁRLÁSI LÁZBAN A LAKOSSÁG
A lakosság már rosszat sejt, s ezért megkezdte a tartós élelmiszerek felhalmozását. A különböző termékekért és szolgáltatásokért – állami kibocsátású – kártyákkal (jegyekkel), tehát párhuzamos „valutával” is lehet már fizetni. Ez akár a régi-új fizetőeszköz, a drachma visszaállításának nyitányaként is értékelhető.
Az állandó (politikai) bizonytalanság miatt a görögök már napok óta a banki automaták előtt tanyáznak, az utóbbi hónapokban pedig – szinte pánikszerűen – eurómilliárdokat menekítettek ki a pénzintézetekből. Előfordult, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd eurót vettek ki; csak az év első négy hónapjában 30 milliárd eurót vittek haza.
A pénzmentés azonban nem most kezdődött, 2010 óta százmilliárd eurót vettek fel a számlákról. A jegybank szerint a lakossági betétállomány mára a 2004-es szintre, 130 milliárd euróra esett vissza.
Egyre nagyobb bizonytalanság, félelem és kiszámíthatatlanság jellemzi az EU és Görögország kapcsolatát is. A válság ugyanis beláthatatlan következményekkel járó politikai földrengéssel fenyeget az EU-ban, jóllehet ezt több vezető uniós politikus tagadja. Azzal érvelnek, hogy Görögországot az elmúlt években lényegében izolálta a pénzügyi világ, s az sem okozna nagy megrázkódtatást, ha kikerülne az EU-ból.
Az uniós gazdaság valóban sokkal könnyebben elviselne egy esetleges válást, de súlyosan sérülne az EU és az euróövezet stabilitásába, illetve az integrációba vetett hit. Görögország bukásával ugyanis az a kép alakulhatna ki az unióról, hogy képtelen rendet tartani a saját portáján, és még a régió stabilitásáról sem tud gondoskodni.
MERKEL: AZ EURÓ HALÁLA EURÓPA VESZTE
A válságot csillapítandó, Angela Merkel német kancellár tegnap üzent Athénba, jelezve, hogy kész tovább tárgyalni Ciprasszal a válság megoldásáról, amely komoly feszültséget okoz Berlinben. Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter ugyanis élesen bírálta a görög kormányt, amiért (magatartásával) – az integráció 1957-es kezdete óta – a legnagyobb kihívás elé állította Európát. Merkel ugyanakkor attól tart, hogy ha – kompromisszumképtelenség miatt – az euró elbukik, Európa is elveszik.
Berlinben válságtanácskozást tartottak a pártok a görög helyzetről, amely az országot különösen rosszul érinti, hiszen a német állam Athén legnagyobb hitelezője. Görög államcsőd esetén 57,2 milliárd eurót (más forrás szerint legalább 85 milliárdot) bukna el. Ez a veszély másokat is fenyeget. Az eurózóna tagországai közül a franciák 43 milliárd euróval hitelezték Görögországot, az olaszok 37,8 milliárd, a spanyolok 25,1 milliárd euróval.
Brüsszel szintén rendkívül kemény hangon szólt vissza. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap kíméletlen bírálatok özönét zúdította Cipraszra. A görög kormányfőt már-már hazugnak nevezve cáfolta, hogy a hitelezők további nyugdíj- és bércsökkentést követeltek volna Athéntól a hitel fejében. Közölte: kemény, de tisztességes javaslatcsomagot állítottak össze, s ezért arra kérte a görögöket, hogy támogassák azt a referendumon.
