Ebben a pillanatban nem fenyegetik a környék monetáris politikáját a Görögországban zajló pénzügyi-gazdasági események, és a Szerbiában tevékenykedő, görög többségi tulajdonban lévő bankok sincsenek veszélyben – nyilatkozta Dejan Šoškić volt bankkormányzó, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora.
– A görög helyzet Szerbiára gyakorolt negatív hatásai egyedül talán az árfolyamok alakulása terén várható, ez pedig következményként maga után vonhatja a befektetők elbizonytalanodását az euróval mint pénznemmel és a térség gazdaságával szemben. Persze további kellemetlen hozadékként említhető a szerb–görög áruforgalom esetleges csökkenése is. Hasonlóan, mint a 2009-es válság idején – magyarázta az esetleges következményeket az egyetemi tanár.
Az árucsere kapcsán a volt bankkormányzó úgy nyilatkozott, hogy mérsékelt negatív hatásokra mindenképpen számítani kell, de lehetséges, hogy ténylegesen elenyésző százalékokról lesz szó.
– A devizapiacon növekedhetnek a kamatlábak, ha a nemzetközi illetékesek hirtelenjében nem teljesen átgondolt döntéseket hoznak. Ez Szerbia számára azonban akár további pénzügyi nyomásokat jelenthet. Azt is el kell mondani, hogy nemzetközi pénzügyi stratégiák sokkal részletesebbek, mint a görög válság kirobbanása idején, ebből kifolyólag úgy gondolom, hogy sokkal kevesebb pénzügyi kár keletkezhet, mint 2010-ben.
A pénzintézetekhez kapcsolódóan Šoškić kifejtette, hogy a görög kézben lévő szerbiai bankok teljesen más monetáris politika szerint működnek az országban, saját tőkével, saját fizetőképességgel bírnak, ugyanakkor a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) rendszerébe tartoznak.
– A görög anyavállalatok fizetőképessége jobbára az Európai Központi Banktól függ, vagyis a hiteleitől a Görögországi Központi Bankon keresztül. Ez teljesen más modell, amely Szerbiát és az itt nyílt görög fiókbankokat nem illeti. Továbbá úgy gondolom, hogyha mégis valami kellemetlenség támadna e téren, a szerbiai jegybanknak van akkora szuverenitása és vannak olyan, idevágó pénzügyi intézkedései, amelyekkel hatékonyan és gyorsan orvosolni tudja a felmerülő gondokat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az országban minden bank az állami biztosítási ügynökségnél rendelkezik biztonsági letéttel, amely szavatolja az ügyfelek betéteinek biztonságát 50 ezer euróig. Véleményem szerint a legrosszabb, amit ilyenkor tehetnek a szakértők, hogy pánikba esnek. Hideg fejjel kell kezelni ezeket a helyzeteket, hiszen a hirtelen döntések még nagyobb kellemetlenségeket hozhatnak – fejtette ki a volt bankkormányzó.
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy a görög válság nem fog az elkövetkező egy két napban drámai változást hozni. Meglátása szerint Görögország akkor sem megy csődbe, ha törleszti tartozásait a hitelezőinek, ám erre sem most kell számítani.
