Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja, az 1990-ben összeülő első szabadon választott Országgyűlés elnöke.
Közös nyilatkozatban búcsúzott Szabad Györgytől Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. „Magyarország polgárai, akik hazájuk sorsára sajátjukként tekintenek, megrendülten fogadják a hírt: Szabad György professzor úr, a nemzeti gondolat és az új magyar demokrácia egyik vezéralakja, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke a mai napon eltávozott közülünk” - írták. „A családtagok mögé sorakozva hajtunk fejet professzorunk, tanárunk, politikai szövetségesünk és barátunk emléke előtt” – zárul a nyilatkozat.
A pártok is közleményben méltatták a rendszerváltás utáni szabadon választott első Országgyűlés elnökét.
Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon. 1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva - miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására húsz képviselőjét ki kellett zárnia -, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok. 1990-ben Szabad György a győztes MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 2-án őt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Az Országgyűlés elnökévé augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be.
