Oroszország végül elállt saját Srebrenica-határozatának benyújtásától, amelyet nem sokkal azután állított össze, miután elkészült Nagy-Britannia Srebrenica-határozata. Így az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén csak a brit határozat szerepelt napirenden. Egyébként az ülés kezdetét a tervezettnél öt órával későbbre halasztották, a BT tizenöt tagállama igencsak eltérően vélekedett ugyanis a brit határozatról. Kína az ülést megelőzően azt kérte, hogy ne az ülésen szavazzanak a határozatról, hanem egy későbbi időpontban, amikor konszenzus alakul ki ebben a témában a tagállamok között. A határozat megvitatására négy órát irányoztak elő. Ahhoz, hogy a BT elfogadja a dokumentumot, a szavazás során kétharmados többség szükséges, valamint egyik tagállam sem élhet vétójogával.
Ivica Dačić szerb külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva kedden délelőtt megismételte a szerbiai álláspontot, hogy ha a BT elfogadja a határozatot, az tovább mélyíti a volt Jugoszlávia utódállamai közötti árkot. Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy vajon Oroszország élni fog-e vétójogával, a szerb külügyminiszter kifejtette, hogy ezt nem lehet előre tudni. Annyi biztos, hogy Tomislav Nikolić államfő, aki levélben fordult a BT tagállamainak vezetőségéhez, hogy ne szavazzanak a határozatra, minden tőle telhetőt megtett.
Szerbia soha nem próbálta megállapítani, hogy Srebrenicában valóban népirtást követtek-e el, ugyanakkor nem is kísérelte meg ezt tagadni, magyarázta Dačić, mondván, hogy a Bosznia-Hercegovinában lezajlott háborút és a genocídiumot nem lehet egyetlen eseményre korlátozni. Szerbia a régió egyetlen országa, amely elítélte a srebrenicai gaztettet, és büntetőjogilag felelősségre vonta a gaztevőket, magyarázta a szerb diplomácia vezetője.
– Remélem, hogy a BT tagállamai megértik, amíg egyesek újabb árkokat ásnak, addig nincsen megbékélés. Bízom abban, hogy azok az államok, amelyek részt vettek a daytoni békeszerződés meghozatalának folyamatában, felelősségteljesen lépnek fel a BT ülésén. Meg kell érteniük, hogy a határozat kedvezőtlenül befolyásolhatja a stabilitást Bosznia-Hercegovinában. Ha elfogadásra kerül a határozat, az is megtörténhet, hogy egyesek megkérdőjelezik a Boszniai Szerb Köztársaság legitimitását. A politikusok jönnek és mennek, a Boszniai Szerb Köztársaság azonban a daytoni békeszerződés történelmi vívmánya. Szerbia sokat tett azért, hogy rendezze kapcsolatait Boszniával. Bakir Izetbegovićtyal több alkalommal is beszélgettem, és egyetértettünk azzal kapcsolatban, hogy a különböző évfordulók időszakai mindig érzékenyek, hiszen olyankor nem kedveznek a feltételek a megbékélésnek. Szerbia és a szerb nép nem érdemli meg, hogy Ruanda mellett az egyetlen olyan országként bélyegezzék meg, amely genocídiumot követett el. Ha a XX. században történt gaztettek és népirtások tekintetében egyedül Ruanda és Srebrenica kapcsán születnek határozatok, akkor egyértelmű, hogy egyes államok csupán teret és témát keresnek ahhoz, hogy más országokkal csatározhassanak. Nagy-Britanniának komoly érdekeltségei vannak az iszlám világban, ezért több kampányt is folytat ezekben az országokban. Most úgy véli, hogy a határozattal elnyerheti a muzulmán többségű államok szimpátiáját. Szerbia jó kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával, nem szabad azonban elhallgatni, hogy a határozat kedvezőtlen ránk nézve, és Britannia anélkül készítette el a dokumentumot, hogy bennünket bevont volna a folyamatba – taglalta Dačić.
Nagy-Britannia szerbiai idő szerint kedden reggel nyújtotta be az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Srebrenica-határozat hatodik változatát. A Szerbiai Rádió és Televízió értesülései szerint ez a változat sokkal kedvezőtlenebb Szerbiára nézve, mint az előző. A dokumentum elsősorban a genocídium tagadásának a vonatkozásában fogalmaz szigorúbban. A határozatban többé nem emlegetik Radovan Karadžić és Ratko Mladić nevét, mivel ellenük bírósági eljárás folyik.
A Politika belgrádi napilap értesülései szerint a határozat zárófejezetében megállapítják, hogy a Bosznia-Hercegovinában zajló háború során több ezer személyt bántalmaztak szexuálisan, valamint azt, hogy a srebrenicai tragédia genocídiumként való elismerése elengedhetetlen a megbékéléshez.
