Világszerte a monetáris lazítás politikájával próbálják a gazdaságot élénkíteni. Monetáris lazításnak nevezzük, amikor a jegybank a rendelkezésre álló eszközökkel próbálja a gazdaságot élénkíteni. Az alapkamat csökkentése, a bankok számára alacsonyabb tartalékolási kötelezettség kiszabása a monetáris lazítás alapvető eszközei, illetve ide tartozik még, amikor a jegybank úgy pumpál pénzt a gazdaságba, hogy állam- és magánszektorbeli kötvényeket vásárolnak. A jegybank általában az infláció és a gazdasági növekedés függvényében avatkozik be a pénzügyi és gazdasági rendszerbe. A jegybankok célja az árstabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés elősegítése. Monetáris lazítást csak akkor lehet alkalmazni, ha az infláció veszélye nem fenyeget.
A szerb jegybank is egy óvatos lazítási politikába kezdett. Az elmúlt egy év alatt 9-ről 6 százalékra mérsékelték fokozatosan az irányadó kamatrátát. A bankok által felkínált hitelek kamatain meglátszik a folyamat, hiszen tavaly májusban a készpénzhitelek éves kamatai átlag 20–24 százalékot tettek ki, ma viszont már 16 és 20 között mozognak. A fogyasztói kölcsönök esetében már 15–18 százalékos kamatú hiteleket is találni, de amikor a bankokat kizárják az ügyletből, ha tehát a kereskedelem részletekben való törlesztést tesz lehetővé, kamatmentesen juthatunk akár egyéves hitelhez is, olyan módon, hogy lakossági csekkel fizetünk. Ez viszont más oldalról van korlátozva, hiszen a bankok általában csak annyi csekket adnak klienseiknek, amennyi pénzük van a folyószámlán, illetve be kell mutatni az előszámlát. A bankok óvatosak, de átlag minden tizedik hitelfelhasználó késik a részletek törlesztésével, tehát minden tízedik hitel problémás. Szerbia polgárainak átlag 900 eurós hiteltartozása van, ami a nyugati ország polgáraihoz képest csekély, a szerbiai bérekhez képest viszont mégis jelentős.
"SOSEM TUDNI..."
Már megszokhattuk, hogy ami Amerikában történik, az döntően befolyásolja a globális történéseket. Majdnem biztosra vehető, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még ebben az évben megkezdi a kamatemelési ciklust. A legtöbb elemző ezt várja, de június 29-én egy frissítéssel állítólag véletlenül felkerült a honlapjukra egy információ, miszerint a jegybanki stáb idén átlag 0,35 százalékos irányadó rátával számolt 2015 negyedik negyedévében, vagyis hogy hosszú idő óta először kamatemelést vetítettek előre. A globális politikai helyzetet tekintve azonban az sem lenne meglepő, ha egyszer majd kiderülne, hogy csak egy elterelő manőverről van szó. Elterelő manőverről egyébként úgy is szó lehet, hogy az sosem derül majd ki, így viszont az egész még inkább elterelő. „Sosem lehet tudni!” Már Marion Michael Morrison, azaz John Wayne megmondta az A kutatók (The Searchers) című westernfilmben. Valóban sosem lehet tudni, (vad)nyugaton bármi megtörténhet.
A jelenlegi (kvázi) zéró kamat 2008 vége óta van érvényben. A legutóbbi kamatemelés pedig nagyon régen, még 2006-ban volt. Az irányadó kamatláb emelését és ezen keresztül a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentését nevezik restriktív monetáris politikának. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, segít viszont megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket hívják expanzív monetáris politikának. Ez (átmeneti) élénkülést okoz a gazdaságban. A kockázatok és mellékhatások közül azonban ki kell hangsúlyozni, hogy ez előbb-utóbb inflációnövelő hatást vált ki.
"VIGYÁZÓ SZEMETEK..."
A görög események mellett a befektetőket az érdekli még elsősorban, hogy lesz-e őszi kamatemelés Amerikában. Makrogazdasági szempontból az idei év legnagyobb eseménye lenne, ha egy évtized után az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ismét emelné az alapkamatot. Releváns elemzések szerint erre számítani kell, 2020-ig az amerikai irányadó ráta a 3,75 százalékot is elérheti. Jelenleg még mindig a 0–0,25 százalékos sávban van az amerikai alapkamat. Valójában az amerikai irányadó ráta nem pont 0,25 százalék, hanem egy úgynevezett kamatsávot céloztak meg 0 és 0,25 százalék között. A kamatmentes pénz nem minden hitelre érvényes, hiszen akkor a bankok bezárhatnának. A Fed-től a kereskedelmi bankok felé kibocsátott pénzre, a bankközi hitelezésre érvényes a kamatmentesség, illetve az egészen csekély kamatteher. Aki viszont hitelt törleszt, annak az egyéni kockázata továbbra is megnöveli a 0,25 százalékot. Amerikában a vállalati hitelek most 4,5 és 5,5 százalék közötti kamattal terheltek, a jelzáloghitelek közt pedig előfordul a 14 százalékos ráta is.
Elemzők arra hivatkoznak, hogy az amerikai gazdaságban meghatározó alapanyagok, amilyen a réz, az acél és gumi alacsony árai hamarosan a végtermékek eladási árában is meg fognak jelenni. Ez azt jelenti: nincs, ami inflációt gerjesztene. A Fed döntéshozói is valószínűleg figyelembe veszik majd ezt.
