2024. április 30., kedd

Hamarosan azonosítják Vučić támadóit

A szerb kormányfő szerint a szerbek 90 százaléka már elismeri, hogy egyes nemzettársaik a kilencvenes évek balkáni háborúiban förtelmes bűnöket követtek el

A bosznia-hercegovinai hatóságok befejezték az Aleksadar Vučić szerb kormányfő elleni támadással kapcsolatos nyomozás egy részét és hamarosan azonosítják az incidens mindegyik résztvevőjét, jelentette be kedden Dragan Mektić, Bosznia-Hercegovina biztonságügyi minisztere. A nyomozás jelenlegi állásáról Mektić a montenegrói Tivatban tájékoztatta Nebojša Stefanovićot. A szerbiai belügyminisztérium ezzel kapcsolatos közleményében kiemeli, hogy elő kell állítani a támadás valamennyi résztvevőjét, valamint a támadás lehetséges, vagy feltételezett szervezőit és kitervelőit is. Mektić és Stefanović Tivatban a boszniai-hercegovinai és a szerbiai rendőrség korrupcióellenes és szervezettbűnözés-ellenes harcában történő együttműködésének szorosabbá tételéről tárgyalt. A két miniszter egyetértett abban, hogy a két ország rendőrsége közötti információcsere magas fokú, kiváltképp a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem esetében, de más bűnügyi vonatkozások esetében is. A két politikus azzal kapcsolatban is egyetértett, hogy az információcserét még magasabb színvonalra lehetne emelni. A találkozón szóba került a terrorizmus elleni harc is, amelyben a miniszterek szerint a két ország közösen léphet fel.

Aleksandar Vučić szerb kormányfő berlini látogatása során az ellene irányuló srebrenicai támadással kapcsolatban elmondta, hogy bár voltak arra utaló jelek, hogy történhetne valami, nem akarta lemondani a megemlékezésen való részvételt. A Süddeutsche Zeitung napilapnak adott interjújában megjegyezte, hogy nem volt kellemes helyzet fejet hajtani az áldozatok előtt, de nem hátrált meg a köveket látva, és a támadás után sem használt súlyos szavakat, hanem ellenkezőleg, meghívta a bosznia-hercegovinai elnökséget Belgrádba.

– A szerbek megértik, hogy Boszniában az emberek kimondhatatlanul szenvednek – mondta Vučić, majd hozzátette, hogy rengeteg időt és energiát fektetett abba, hogy békés környezetet teremtsen, és ma a szerbek 90 százaléka már elismeri, hogy egyes nemzettársaik a kilencvenes évek balkáni háborúiban förtelmes bűnöket követtek el.

Újságírói kérdésre, hogy az erőszak elharapózása miatt felelősnek érzi-e magát, miután a nagy-britanniai Srebrenica-határozatot elutasította, a szerb kormányfő azt válaszolta, hogy kormányfőként a határozatot nem vonta kétségbe, és nem erősítette meg.

– A legerélyesebben elítélem a húsz évvel ezelőtt történteket. Undorodom azoktól, akik ilyesmire képesek – jelentette ki a szerb kormányfő, majd kifejtette véleményét, hogy egy ilyen határozat senkit sem békítene ki egymással.

Ezzel kapcsolatban a kormányfő megjegyezte, hogy jövőre kerül sor a jasenovaci haláltábor megnyitásának 75. évfordulójára, ahol az áldozatok 95 százaléka zsidó és szerb volt, és kétli, hogy az ENSZ ezzel kapcsolatban is határozatot fogalmazna meg.

A napilap azon megállapításával kapcsolatban, hogy Tomislav Nikolić szerb államfő azzal, hogy kétségbe vonja Koszovó függetlenségét, nem járul hozzá a stabilitás megalapításához, a szerb kormányfő kijelentette, hogy Szerbia alkotmánya szerint Koszovó Szerbia szerves része, és a szerbek sohasem fogadnák el Koszovó függetlenségét, míg az ott élő albánok másként gondolják, de Szerbia mindent megtesz, hogy lenyugodjon a helyzet. Az újság azon feltevésével kapcsolatban, hogy az Európai Unió az utóbbi években nem foglalkozott eleget a Nyugat-Balkánnal és most már lehet, hogy túl késő van rá, a szerb kormányfő azt válaszolta, egyáltalán nem késő.

– A régió országainak zömével ellentétben mi súlyos megszorítási intézkedéseket vezettünk be. A németországi befektetések ugyanakkor rengeteget segítettek az ország stabilitásának megőrzésében. Ettől függetlenül további európai befektetőkre van szükségünk – mondta Vučić.

Az interjúban a szerb kormányfő végül megjegyezte, hogy Szerbiában naponta közel ezer migránst regisztrálnak, azonban a migránsok számára Szerbia csak tranzitország: „A szerbiai átlagkereset 380 euró, ez pedig nem valami vonzó”.