Tervszerűen halad a szerb határhoz közeli magyar drótakadály építése, ahogyan a szomszédos országba illegálisan átjutó migránsok egy részének „megkopasztása” is, amire a helyi adóhatóság több kirívó példát talált. A menekültáradat egyelőre feltartóztathatatlannak tűnik. Magyarországon az idén augusztus közepéig már 123 ezer menedékkérelmet adtak be, háromszor annyit, mint tavaly, a hatóság azonban csak 82 személyt ismert el menekültként.
A tervek szerint haladnak a Szerbia felé eső magyar határon épülő kerítés munkálatai, és már megközelítőleg 110 kilométeren feszül a gyorstelepítésű drótakadály, a kitűzött 175 kilométerből. A teljes biztonsági határzárnak november 30-áig kell elkészülnie.
Ahol már kiépült a rendszer, szinte alig látni illegális migránsokat a magyar részen. Előfordult azonban már az is, hogy a pengésdrót sem tartóztatta fel a menekülteket az átkelésben.
Korábban egy helyen átvágták a kerítést, s úgy jutottak be az országba, a hétvégén viszont egyszerűen átmásztak rajta. Előzőleg hálózsákokat és hátizsákot tettek az akadályra (a röszkei határszakaszon több helyen is) – ily módon mintegy negyven menekült „surrant be” Magyarországra. Bár a rendőrök gyorsan elfogták őket, bebizonyosodott, hogy a frissen elhelyezett „műszaki rendszer” megrongálásához nem is kell olyan nagy erőfeszítés.
Az eset ugyanakkor arra utal, hogy a hatalmas menekültáradat Ásotthalom térségből Röszke-Szeged felé mozdult el.
Macedónia meghátrált?
A menekültáradat továbbra sem csillapodik a közös határon, amelynek magyar oldalán az elmúlt három napban mintegy háromezer illegálisan érkezett személyt tartóztattak fel az illetékesek. Az újabb csoportok valószínűleg folyamatosan érkeznek a napokban is. Különösen azok után, hogy a hét végén több ezer migráns törte át a macedón rendőrkordont a görög határon.
Szkopje múlt csütörtökön rendkívüli állapotot hirdetett az ország déli és északi határövezetében az illegális bevándorlók miatt. A rendőrség a görög határszakaszon próbálta meg feltartóztatni a migránsokat, akik korábban naponta ezrével tódultak az országba, hogy Szerbián keresztül eljussanak Magyarországra, onnan pedig tovább, más EU-tagállamokba.
Az Unióba igyekvő tömegek azonban tegnap már zavartalanul jutottak át Macedóniába, amely alighanem felhagyott feltartóztatásukkal.
Becsapják őket
Szeged, Röszke, Mórahalom és Ásotthalom területén azonban különös élményben lehet részük. Legalábbis erre enged következtetni az adóhatóság (NAV) minapi ellenőrzése. A NAV tíz munkatársa – határsértőnek álcázva magát – az említett térségben 29 helyen végzett ellenőrzést, amelyből tizennégyszer tapasztaltak jogsértést, vagyis azt, hogy becsapják, lehúzzák őket. Vendéglátó-ipari egységeket, kiskereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodókat kerestek fel, és taxival is utaztak.
A próbavásárlások több mint felénél sem számlát, sem nyugtát nem adtak az eladók, az eurót pedig egy benzinkúton egyharmaddal a piaci ár alatt váltották át nekik forintra. A történtek után a NAV további ellenőrzésekre készül az érintett területeken.
Védőoltást kaphatnak
Az illetékesek ugyanakkor az illegális bevándorlók védőoltását is megfontolandónak ajánlják az Orbán-kormány számára készített jelentésükben. Paller Judit országos tisztifőorvos szerint a migránsok által hordozott leggyakoribb kórokozók a hepatitisz A és C típusa, valamint a szifilisz. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelent közvetlen veszélyt a magyar lakosságra, hiszen ezek a betegségek vérrel, illetve nemi úton terjednek. Kijelentette: a gyermekbénulás járványa sem fenyeget, mivel a magyarországi gyermekek szinte mindegyike kapott védőoltást a kór ellen, de az illegális bevándorlók körében terjedhet ez a kór. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre is hivatkozva vetette fel jelentésében a kormánynak, hogy fontolja meg a migránsok védőoltását.
Százezernél több kérelem
Az év eleje óta augusztus közepéig már 123 ezer menedékkérelmet adtak be Magyarországon, háromszor többet, mint tavaly egész évben. A rengeteg kérelem ellenére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az idén csupán 82 személyt ismert el menekültként, 206-ot oltalmazottként, négyet pedig befogadottként.
Nemzetközi védelmet közülük 45 gyermek kapott: huszonkettőt menekültként, huszonhármat pedig oltalmazottként ismert el a hatóság. A nemzetközi védelemben részesítés leggyakoribb oka a vallási üldöztetés, valamint a származási országban kialakult háborús helyzet volt.
A BÁH szerint a kérelmezők leggyakoribb indokként a származási országuk helyzetének romlását hozzák fel.
Az év első két hónapjában a menedékkérők meghatározó hányada Koszovóból érkezett, ezt követően a többségük már Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból jött, illetve nyújtott be menedékkérelmet. Összességében Afganisztánból és Szíriából érkeztek a legtöbben Magyarországra.
