Soha nem látott katonai parádéval emlékeztek meg Pekingben a II. világháború ázsiai befejezésének 70. évfordulójáról, amelyen szerb díszegység is masírozott. A nyugati és a japán vezetők távol maradtak, de már hozzájuk is eljutott a hír: Kína 300 ezer katonával csökkenti óriási hadseregének létszámát. Hszi Csin-ping államfő azt is közölte a rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett megtartott rendezvényen, hogy hazája nem tör hegemóniára, és terjeszkedni sem akar.
Még a madarakat is elüldözték Peking környékéről, hogy ne zavarják a tegnapi katonai díszszemlét, amelyet a hazai politikai elit képviselőinek társaságában több mint harminc külföldi állami vezető – közöttük 18 elnök – is megtekintett. A japán agresszorokkal szembeni nyolcéves (1937 és 1945 közötti) küzdelemben kivívott győzelem és a II. világháború ázsiai befejezésének 70. évfordulója alkalmából először rendeztek katonai parádét a kínai fővárosban.
Az ország eddigi legnagyobb díszszemléjén váratlan bejelentés hangzott el. Hszi Csin-ping államfő közölte: 300 ezerrel csökkentik az ország 2,3 millió fős hadseregét. Győzelem napi beszédében azt is hangsúlyozta, hogy Kína elkötelezte magát a békés fejlődés mellett, sosem tör hegemóniára, nem fog terjeszkedni, és olyan tragédiákat sem okoz másoknak, amilyeneket maga szenvedett el a múltban.
A több órás ünnepség idejére Pekingben rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, a helyieknek pedig külön előírásokhoz kellett igazodniuk. A felvonulás nyomvonalán, a Csangan sugárút közelében lakóknak például be kellett zárniuk az ablakokat, még az üveg mögül sem nézhette senki a programot.
A nemzetközi repülőtér nem fogadott és nem indított járatokat. A közelében, de a fővárosban másutt is, megtiltották a galambok reptetését, sőt még a népszerű sárkányeregetést is.
Kína egyébként az évforduló után egy nappal ünnepelte a Japán felett aratott győzelmet. (A szigetország ugyanis 1945. szeptember 2-án írta alá a feltétel nélküli kapitulációt.).
A rendezvényt ennek ellenére egészen egyedire szabták. A látványos ünnepségre első alkalommal hívtak magas rangú külföldi vendégeket és idegen katonákat (17 országból).
A rendezők igyekezetét és munkáját azonban beárnyékolta egy korántsem mellékes részlet: Vlagyimir Putyin orosz elnök kivételével az egykori antifasiszta nagyhatalmak vezetői nem mentek el Pekingbe, noha kaptak meghívót. Putyin egyébként már szerdán, az évforduló napján is koccintott orosz veteránokkal. A ceremónia sok honfitársát meg is lepte, mivel Japán legyőzését eddig csak elvétve ünnepelték külön Oroszországban.
Pekingben a külföldről érkezett katonák a kínai fegyveres erők mintegy tízezer tagjával vonultak fel a központi sugárúton és a Tienanmen téren. Külön csoportban haladtak a kínai háborús veteránok, akiknek az átlagéletkora kilencven év.
Az összesen csaknem tizenkétezer masírozó között volt a szerb hadsereg 75 tagú díszegysége is. A figyelmesebb és tájékozottabb nézőknek azonban az is feltűnhetett, hogy katonai (vendég)alakulatokat épp azok az országok nem küldtek, amelyek áldozatai voltak a japán agressziónak.
Távolmaradásukat talán feledtette a bemutatott több száz harci eszköz, amelyek legnagyobb része a kínai hadiipar legújabb és legkorszerűbb termékei közé tartozik. Akinek még ez sem volt elég, a belváros egén cikázó kétszáz repülőgép és helikopter látványával vigasztalódhatott.
Szerbiát Tomislav Nikolić államfő képviselte. Az EU-ból viszont csak Miloš Zeman cseh elnök vett részt a díszszemlén, amelyen a kiemelt vendégek között tíz nemzetközi szervezet vezetője jelent meg, köztük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. További tizenkilenc ország magas szintű kormányzati képviselőjét – külügyminiszterét vagy védelmi miniszterét – küldte a helyszínre. Az Egyesült Államok, Kanada, az EU és Németország különmegbízottként a nagykövetét delegálta az eseményre.
Az USA és az EU-tagállamok legfelsőbb vezetői valószínűleg azért maradtak távol, mert attól tartottak, hogy a rendezvény hangulatát a japánellenesség (és az ehhez kapcsolódó kínai erőfitogtatás) határozza meg. Ezért jó előre szolidaritást vállaltak Japánnal, amely legyőzöttként már többször bocsánatot kért egykori áldozataitól, de Kínával – területi vitáik és a II. világháborús magatartásával kapcsolatos eltérő álláspontjuk miatt – az utóbbi időben nagyon megromlott a viszonya.
Peking az utóbbi hetekben igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, de nem járt sikerrel. Kínában a japánok ellen vívott fegyveres küzdelmet a nemzetközi antifasiszta háború részének tekintik. Peking ezért az utóbbi időben többször is kinyilvánította: a katonai parádé és a többi rendezvény nem irányul egyetlen ország, így Japán ellen sem; nem is erőfitogtatás, csupán a béke (megvédése) iránti elkötelezettség kifejezése. Ennek jegyében hetvenezer galambot engedtek a magasba a tegnapi ünnepség befejezéseként.
