– Bárhol éljen is magyar a világban, pártállástól és világnézettől függetlenül ezen a napon meghajtja fejét 1848-49-es szabadságharcunk vértanúi előtt – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tegnap a nemzeti gyásznapon az Országgyűlésben. E szavak jegyében telt el a tegnapi megemlékezés az aradi vértanú hősökről, akikről számos helyszínen emlékezett meg a magyarság Kárpát-medencében és a tengeren túl.
A magyar fővárosban a szokásos menetrenddel kezdődött a gyásznap, kedden reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth téren, majd félárbocra engedték azt. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbocon maradt. A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői.
Az ünnepélyes megemlékezés végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – nevét. Ezen
a napon emlékezünk a Pesten szintén október 6-án kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökére is. A Kossuth Lajos térről a résztvevők a Batthyány-örökmécseshez vonulnak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek Magyarország első miniszterelnökének emléke előtt.
A Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál Simicskó István honvédelmi miniszter tartott beszédet, amelyben kiemelte: a közös emlékezet nemzeti érzésünk egyik legfőbb forrása, amely összetartozásunk kifejeződése is. Az aradi vértanúk példát adtak arra, hogy felelősséget kell vállalnunk a kimondott szóért, egymásért, szeretteinkért, a nemzetért. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar nemzet megérezte, hogy összetartozunk – mondta, hozzátéve: ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló kihívásokat is.
Áder János államfő a Somogy megyei Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál rendezett megemlékezésen szólalt fel, ahol a szabadságharc helyi hőse kapcsán elmondta: „Boldog az a nemzet, amelynek legkisebb falvai is olyan nagyszerű fiakat adnak a hazának, mint Noszlopy Gáspár”. „Kossuth őt nevezte a XIX. század legbátrabb emberének. Ezért is illő, hogy a mai napon az aradi mártírjaink előtt fejet hajtva az ő emlékét is felidézzük, és vele együtt mindazokét, akik a világosi fegyverletétel után is elevenen tartották 1848-as polgári forradalmunk és szabadságharcunk eszméjét” – hangsúlyozta a köztársasági elnök a forradalom leverése után halálra ítélt honvéd őrnagy szülőházánál.
A vértanúk kivégzésének a helyszínén, Aradon, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tartott beszédet. „A magyar–román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek” – hangoztatta. Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt. Semjén Zsolt emlékeztetett: a magyar–román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig „minősíthetetlen stílusú támadások” érték Magyarországot.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnöke kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. „Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak” – fogalmazott. Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik.
Erdély számos más helyszínén is megemlékeztek az aradi vértanúkról. A Felvidéken is szinte minden nagyobb magyarok lakta településen megemlékezéseket tartottak. A Magyar Közösség Pártja (MKP) már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára.
Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának, felsőházi elnöknek a szobránál tartotta központi megemlékezését. A rendezvény ünnepi szónoka, Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: „Arad és 1848-49 szabadságharcának egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence, magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskaiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek”.
