2024. május 6., hétfő

Új élet a kaszárnyában

A szabadkai Kosta Nađ laktanya adhat otthon a Levéltárnak, a Népkonyhának, s a tervek szerint más kulturális tartalomnak is

Múlt csütörtökön vette birtokba a szabadkai önkormányzat a Kosta Nađ laktanyát, a helyiek körében csak „egyes kaszárnya” néven emlegetett épületegyüttest. A város, amely az előző években megpróbálta térítésmentesen visszakövetelni a laktanya teljes területét, végül hárommillió eurónyi dinárt fizet a harminchat épületért és csaknem kilenc hektáros területért. Ezt az összeget öt éven belül kell törlesztenie.

A laktanya, amelynek területe a levéltári adatok szerint már az 1850-es években a város tulajdona volt, majd 1902 és 1945 között több alkalommal is építkezett rajta, végül a hadsereg tulajdonába került, s a jelenlegi miniszter nem volt hajlandó ingyen visszaszolgáltatni azt.

A harminchat épület közül három védelem alatt áll. Az épületek összesen 17 573,09 négyzetméter alapterületűek, és ehhez tartozik még egy 8 hektár, 95 ár és 83 négyzetméternyi földterület.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, az önkormányzat szakszolgálatai, az érdekelt állami intézmények képviselői két nappal ezelőtt járták körbe az épületeket.

– Vannak olyan épületek, amelyek nagyon jó állapotban vannak, és minimális festéssel, tatarozással minden további nélkül használatba vehetők. Vannak viszont rossz állapotban lévők is. Az épületegyüttesnél tett látogatást követően mindenki jelezheti az igényét, hogy melyik helyiségek felelnének meg a tevékenységeiknek. A Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai ezúttal mérték fel a laktanya területén található három védett épület állapotát. A Városrendezési Intézet szakemberei pedig a helyszínen mérték fel, hogyan lehetne a komplexumot felosztani, egy részét kommercializálni, többi részét pedig felosztani az önkormányzati intézmények között. A felújítás szakaszonként történik majd, minden épületről jegyzőkönyv készült.

Most kezdődik meg az a több hónapig tartó folyamat, amely során meghatározzuk, a csaknem kilenchektárnyi területből mekkora terület lesz az, amit esetleg kommercializálunk, s hány épület marad az önkormányzat intézményeinek. Emellett meg kell terveznünk a belső úthálózatot, amelyen keresztül meg lehet majd közelíteni a komplexumot, az egyes épületeket. Ez a munka minden bizonnyal eltart a jövő év tavaszáig, amikorra kiderül, hogy pontosan hogyan hasznosítjuk az egyes kaszárnyát – magyarázta Maglai Jenő, majd kérdésünkre hozzátette, a jövő évi költségvetésben legalább egy őrző-védő szolgálat szolgáltatásainak költségeire szánniuk kell bizonyos összeget, de nyilvánvalóan további eszközökre is szükség lesz.

Az épületegyüttes kihasználására nagy az igény. A Vöröskereszt részéről a Népkonyha további üzemeltetése kapcsán érkezett kérés, itt tudnák előállítani a jövőben a napi meleg ételt és az osztás egy része is történhetne innen. A Levéltár jelenleg nagyon méltatlan körülmények között található, így ez az intézmény itt mindenképp otthonra találhatna. A Városi Könyvtár és a Városi Múzeum is jelezte, hogy tárolóhelyre lenne szüksége. A védett épületek lehetőséget nyújtanának több kulturális tartalom megvalósulására is, erre is van igény a helyi művészek és művészeti csoportok, műhelyek részéről.

– Sok olyan probléma, amit eddig nem tudtunk megoldani, most a kaszárnya épületei és területe által rendeződik – tette hozzá Maglai Jenő.