Az ENSZ 21. klímakonferenciája a világ egyik legjelentősebb diplomáciai találkozója. Párizsban minden résztvevő országnak nyilatkoznia kell: mit hajlandó megtenni (vállalni) az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemben, hogy az eddiginél kevésbé szennyezze a levegőt, a környezetet, s ezáltal a fő célkitűzés megvalósulása érdekében fékezze, illetve csökkentse a Föld felmelegedését, amely súlyos katasztrófával fenyegeti a folyamatot előidéző emberiséget és az egész bolygót.
Résztvevők: 195 ország, plusz az EU.
Cél: A Föld-légkör felmelegedésének lassítása, megfékezése, továbbá a klímavédelmi terhek és finanszírozási költségek arányos elosztása, valamint a megújuló energiaforrások támogatása. Ehhez egy új, nemzetközi érvényű, jogilag kötelező, jegyzőkönyvi szintű klímavédelmi/szabályozási egyezményt kellene elfogadni. A dokumentum a globális átlaghőmérséklet-növekedés elleni egységes, a gyakorlatban is alkalmazható, hatékony, s az eddigieknél sokkal szigorúbb kötelezettségekkel járó fellépésre ösztökélné az aláírókat.
A tét: A Föld és az emberiség jövője.
Teendők: A globális átlaghőmérséklet növekedésének maximalizálása a meghiúsult Kiotói Jegyzőkönyv érvényességének lejárta utáni időszakban. Az emberiségnek 2 Celsius-fok alatt kell(ene) tartania a század végéig a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését. A kibocsátás-csökkentéssel és a legfeljebb kétfokos átlaghőmérséklet-növekedéssel várhatóan kordában tartható a globális felmelegedés mértéke. De azonnali változásra még ebben az esetben sem lehet számítani. Évtizedekig tart ugyanis, amíg a légkörből távozik az ipari forradalom kezdete óta felhalmozódott hatalmas és káros gáztömeg.
Mi várható: Keretmegállapodás a felmelegedés korlátozásáról, megfékezéséről. (Részben a megújuló energiaforrások részarányának és az energiahatékonyság jelentős növelésével, részben más módon.) Az aláírók ebben az esetben a dokumentum részleteit még évekig tárgyalnák, a célkitűzéseit pedig rendszeres időközönként felülvizsgálnák. Elképzelhető, hogy a résztvevők abba is beleegyeznek, hogy 2020-tól évi százmilliárd dollárral segítik a legszegényebb országok elodázhatatlan klímavédelmi beruházásait.
A remélt Párizsi Jegyzőkönyv (egyezmény) a kiotói megállapodást váltaná fel.
A jelenlegi helyzet: A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik. A csúcstalálkozón résztvevő államok által eddig felajánlott üvegházgáz-kibocsátás csökkentési javaslatai azonban még együtt is 2,7, más számítás szerint 2,7–3,5 fokos fölmelegedést valószínűsítenek. Ez elfogadhatatlan, az éghajlatváltozás ennyivel még mindig nem fordítható vissza. Az országoknak ezért további szigorításokat kell vállalniuk. A bolygó túléléséhez ugyanis mindenképp 2 fok alatt kellene tartani a globális átlaghőmérséklet-növekedés mértékét.
Veszélyek: Megegyezés, a kötelezettségvállalások maradéktalan végrehajtása és hatékony intézkedések nélkül a Föld átlaghőmérséklete – a jelenlegi kibocsátási szint mellett – már 2060-ig legalább 4, a század végére pedig akár 5 Celsius-fokkal is emelkedhet, aminek katasztrofális, végzetes következményei lehetnek. A probléma érdemi kezelésének elmulasztását minden megsínyli: a természet, a gazdaság és az ember, aki azt kockáztatja, hogy szó szerint megfő a saját maga okozta gyalázatban. Ha nem sikerül elérni, hogy 2 foknál többel ne emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, az eddigieknél is súlyosabb és gyakoribb aszályokra, árvizekre, viharokra, valamint egyéb, szélsőséges időjárási jelenségekre, súlyos károkat okozó természeti csapásokra kell készülni. Az olvadó gleccserek miatt tovább növekvő tengerszinttel, de egyre nagyobb termőterületek eltűnésével és a terjedő elsivatagosodással szintén számolni kell, miképpen az éghajlatváltozás okozta migráció növekedésével, vagy a vízhiány és szárazság sújtotta övezetekben kialakuló háborúkkal, amelyek új menekülthullámokat indíthatnak el.
Klímaváltozás: Bonyolult folyamat, amelynek része a globális felmelegedés is.
Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. A felmelegedés jelenleg a legnagyobb kihívás, mivel az egész bolygó ökológiáját, ezáltal pedig az emberi, és sok másik faj fennmaradását veszélyezteti.
A jelenség összefüggésben áll a technikai civilizációval. A folyamatot ugyanis a levegőbe kerülő óriási mennyiségű szén-dioxid, nitrogén-oxid, metán és egyéb káros anyag okozta üvegházhatású gázok serkentik. (A legnagyobb kibocsátó az energia- és a közlekedési szektor.) A légkörben felszaporodó gázok megakadályozzák, hogy a Földre érkező napsugarak gerjesztette (hő)energia egy része visszajusson a világűrbe, emiatt a bolygónk hőmérséklete évtizedek óta növekszik. Korábban is volt rengeteg példa az éghajlatváltozásra. Ezúttal viszont – az ENSZ szerint – „rendkívül nagy valószínűséggel” az emberi tevékenység okozza a milliónyi veszélyt rejtő felmelegedést. Először a Föld történetében.
Tudományos álláspont: Az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés engedélyezhető. (A határértéket az IPCC, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi és tudományos szakmai testülete szabta meg.) Az ideális 1,5 fok lenne. Ellenkező esetben öngerjesztő és visszafordíthatatlan folyamat indul be az éghajlatban; mivel ezt már képtelenség megállítani, világméretű tragédia lehet a vége.
Az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re mindenütt a világon nullára kellene csökkenteni, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2 foknál többel ne emelkedjen.
Kiotói Jegyzőkönyv: A klímaváltozás (légkörszennyezés) elleni nemzetközi küzdelmet szabályozó hatályos végrehajtási egyezmény 1997-ből, amelynek alapján a fejlett országok az üvegházhatású gázok kibocsátásának átlagosan ötszázalékos csökkentését vállalták 2012 végére, az 1990-es szinthez képest. A szerény elvárást sem sikerült teljesíteni, ezért az egyezmény lényegében már megbukott, jóval a 2020-as határideje előtt.
