Február 6-án, Topolyán a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat rendezésében a farsangi álarcos felvonulás után több misztériumjáték, szertartásszerű esemény is zajlott, majd vidám hangulatú, táncos-zenés mulatozással búcsúztatták a telet a Nagyapáti civil szervezet tagjaiból és barátaiból álló szerepjátszó, maskarába bújt farsangolók.
Téltemetők, tavaszköszöntők farsangi jelmezes felvonulása Topolyán (Szabó Anikó felvétele)
Elődeink társas összejöveteleken, játékos formában, közösségi összefogással törekedtek a tél és a tavasz küzdelmének jelképes megjelenítésére, a tél búcsúztatására. Topolyán a nép a második világháború végéig őrizte elevenen a farsangi népszokásokat. A farsangi időszak végén, a farsang „farkán” – farsangvasárnap, farsang-hétfőn és húshagyó kedden – elevenedett meg a legtöbb népszokás. A mozgalmas utolsó napokban a vigasságé volt a főszerep, az emberi bolondságok elemi erővel törtek fel jegyezte le dr. Borús Rózsa néprajzkutató a Topolya népszokásai című kötetében. Az előkészületek már ún. kövércsütörtökön megkezdődtek, de az igazi vigadozás farsang vasárnapjának délutánján vette kezdetét. Ekkor voltak a bálak, az álarcos csoportos felvonulások, eljegyzések és lakodalmak. Egy-egy társaság, utca népe fogott össze, öltött fel házilag készített jelmezt – tudjuk meg a néprajzkutató feljegyzéseiből. A Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat csaknem egy évtizede ápolja, élteti, népszerűsíti a farsangi népszokásokat a topolyai közösség életében, az idei évadban immár harmadízben rendeztek farsangi álarcos felvonulást. Az idén a helybéli hagyományőrzők, elsősorban kézimunka- és kézművescsoportok tagjai tanítóik, kísérőik társaságában a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola és a Nikola Tesla iskola diákjai, a Bambi több topolyai tagozatának óvodásai és nevelőik, a bajsai Testvériség ME tagjai csatlakoztak a vidám menethez, amely a Rendezvények teréről indult, majd a Fő utcán végigvonulva érkezett meg a topolyai tájházba. A felvonulók kolompokkal, fedőkkel, vasdarabokkal nagy csörömpölést csaptak a tél ,,megfélemlítése” érdekében. A tájházban a farsangot jellemző sajátos forgatókönyvek szerint több szertartásszerű esemény, misztériumjáték zajlott le. A megjelenteket fánk, valamint forralt bor és tea várta. A rendezvényen többek között a rossz, a gonosz jelképeként megnyilvánuló ún. kiszebáb égetésének szokását, valamint az ún. bőgőtemetés hagyományát is felelevenítették. Az utóbbi a folytatásban az esti órákban, az egykori farsangi bálakat idéző összejövetelen is megjelent, amelyen jelmezbemutatót, versenyt is szerveztek, és a legötletesebb maskarásokat díjazták.
