Több mint tizenöt évnyi próbálkozás után, úgy tűnik, 2017 elején végre megnyílhat a meddőségi központ Szabadkán. Dr. Aleksandar Radulović szülész-nőgyógyász, az első orvos az országban, aki méhen kívüli megtermékenyítés témájában doktorált és tett szakorvosi vizsgát.
Itt lesz a várva várt meddőségi központ (Fotó: Molnár Edvárd)
Dr. Aleksandar Radulović elmondása szerint történelmi pillanathoz érkeztünk most, hiszen az önkormányzati vezetés végre komolyan veszi ezt a projektumot, és úgy tűnik, hogy a Közkórház vezetősége is rájött, milyen fontos központ kialakításáról van szó.
– Csaknem húszéves az ötlet, de a körülmények eddig nem voltak megfelelőek a megvalósításhoz. Sem a kórházban, sem a városban nem kaptam meg a megfelelő támogatást. Most jött el az a pillanat, amikor úgy tűnik, összeértek a szálak: az önkormányzattól is van támogatás, a kórház vezetősége is belátta, hogy ez egy hasznos beruházás. A fővárosban jelen lévő nagykövetségek keretében működik egy Nemzetközi Diplomata Női Klub, amely a megkeresésemre, személyes kapcsolataimnak köszönhetően összegyűjtötte a szükséges összeget és megvásároltak nekünk egy 4D-s, speciális ultrahangot. Ez volt talán az indító erő, s ez húzta ki a meddőségi központ történetét a sárból – mondta Aleksandar Radulović, aki csaknem tíz éve harcol a központ kialakításáért, sokszor jóváhagyott pénzzel is rendelkezett az intézmény, elkölteni viszont nem tudták, mert a versenypályázatokat folyamatosan megsemmisítették.
Radulović szerint egy ilyen kis közösségben, mint amilyen a szabadkai, nagyon nehéz megvalósítani az új ötleteket. Kérdésünkre, miszerint úgy érzi-e, saját kollégái sem támogatták a központ megvalósítását, és a Közkórház igazgatója sem adta meg a kellő támaszt, Radulović azt mondja, sajnos ez volt a helyzet.
– Az emberi irigység akadályozta ennek a projektumnak a megvalósulását, a kispolgári viselkedés. Vannak emberek, akik azt hiszik, minden jár nekik, attól függetlenül, hogy nincs megfelelő végzettségük. Nagyobb városokban könnyebb sikerre vinni az ilyen elképzeléseket, itt viszont inkább a személyes sikertörténetek a fontosak. Én ezt a központot nem magam miatt csinálom, hiszen 15 év múlva már nyugdíjas leszek. A központ itt marad a kórháznak, s a közösségnek, a városnak lesz ebből hosszú távon haszna.
A város mostani vezetősége az első, amely valóban komolyan vette a natalitási mutatókat, s ezt a problémát, magára vállalta a logisztikát, és pénzt is hajlandó volt rászánni. 13 millió dinárt kaptunk, amelyből kialakítjuk a meddőségi központot, és az embriológiai ambulanciát. További tízmillió dinárt kaptunk a Nagyberuházási Igazgatóságtól, amelyből a legdrágább mikroszkópokat megvásárolhattuk – magyarázza a jelenlegi helyzetet dr. Aleksandar Radulović.
Dr. Aleksandar Radulović (Fotó: Molnár Edvárd)
Dr. Aleksandar Radulović elsőként végezte el Szerbiában a méhen kívüli megtermékenyítés terén a specializációt, eddig mégsem sikerült Szabadkán kamatoztatnia tudását, viszont gyakorlatot szerzett Budapesten, Magyarország legnagyobb meddőségi központjában, ahová rendszeresen eljár.
– A kórházban letisztáztuk a dolgot, én elmondtam, hogy ha akarunk meddőségi központot, itt vagyok én, aki ezt csinálná, vállalom a felelősséget, hiszen az országban elsőként doktoráltam és a specializációt is elvégeztem méhen kívüli megtermékenyítés témában, de nem akarom, hogy bárki beleszóljon a munkámba. Ez az egyetlen feltételem, hogy a sikerekért, de a negatív történetekért is én vállalhassam a felelősséget.
Egy ilyen központ nemcsak Szerbia térképén, hanem egész Európa térképén helyet kaphat, s ezzel hozzájárul az egészségügyi turizmus fejlesztéséhez, elég csak a szomszédos Szeged példáját vennünk, ahová autóbuszokkal érkeznek a meddőségi központba – mesél a további előnyökről dr. Aleksandar Radulović.
A meddőségi központ két épületben helyezkedik majd el, az egyik a genetika melletti épület lesz, itt fogadják a párokat, vizsgálják őket és készítik majd elő, a nőgyógyászati osztályon pedig, az első emeleten, a laboratóriumot alakítják ki, egy apartmannal és további ágyakkal, ahol a megtermékenyítés és a beültetés zajlik majd. Nincs szükség nagy térre, hiszen a meddőségi központok nappali kórházként működnek. A központot igyekeznek kellemes hangulatúra kialakítani, Radulović szerint nagyon fontos az ilyen esetekben a pozitív légkör kialakítása.
Szabadkán egyébként a párok mintegy 15 százaléka küzd a meddőség valamilyen formájával, s a felmérések szerint ez összefüggésben van az általános egészségi állapotukkal, a munkakörülmények, az egészségtelen táplálkozás, a rendszertelen egészségügyi ellenőrzések, a dohányzás és alkoholfogyasztás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a szám ekkora, míg a többi európai országban 8–10 százalék körül mozog.
– Az állami támogatás ettől az évtől valószínűleg a magánklinikákon végzett beültetésekre is vonatkozik, de ami a kapacitást illeti, bizonyos kvóták alapján határozza meg az állam, hogy egy-egy központ területén hány beültetést, illetve ciklust támogat. Nem tudhatom, hogy Szabadkán ez mennyi lesz, de feltételezhetően 50 és 100 között mozog majd a támogatott kezelések száma. Egy-egy meddőségi központ egyébként akkor működik jól, amikor évi szinten 200–250 beültetést végez el. Természetesen az első időszakban nem számítunk ennyi munkára, és a sikerességtől is függ majd, de bízom benne, hogy mi is elérjük majd ezt a számot.
Az állam egyébként kettő, a tartomány egy, a város pedig a negyedik beültetést támogatja, amennyiben szükség mutatkozik rá. Az állam és a város is 250–300 000 dinárt fordít egy-egy ciklus támogatására. A kórház is meghatároz majd egy árat, amit megfizettet, amennyiben valaki magánúton jön, ami minden bizonnyal kedvezőbb lesz, mint a magánklinikákon – tette hozzá dr. Radulović.
Ahhoz, hogy a központ megkapja a szükséges engedélyeket, a szakosodott nőgyógyászon kívül egy embriológusra is szükség van. Jelenleg tárgyalnak a potenciális jelöltekkel, közülük egyet akár állandóra, akár ideiglenesen alkalmaznának, amíg valaki az itt dolgozók közül nem szerzi meg a megfelelő végzettséget.
– Bízom abban, hogy idén áprilisban a meddőségi központ megkezdheti, a párok fogadását, s hogy az év végéig sikerül biztosítani a még hiányzó szükséges eszközöket. Reménykedem benne, hogy az első ciklus, vagyis a beültetés 2017 elején megtörténhet, s abban is bízom, hogy év végére már sikeres várandósságokról is beszélhetünk – mondta dr. Aleksandar Radulović.
