A szíriai polgárháború rendezésének esélyei, az iszlamista terrorizmus és Oroszország helyzete volt a legfőbb téma az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján, szombaton.
A legtöbb vita és értelmezési próbálkozás Dmitrij Medvegyev egy kijelentése körül volt a biztonságpolitika davosi fórumának is nevezett informális tanácskozáson. Az orosz miniszterelnök hazája és a Nyugat viszonyát elemezve oroszul elmondott beszédében kiemelte, hogy erősen megromlottak a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatok, és a kormánya honlapján megjelent angol nyelvű fordítás szerint hozzátette, hogy "gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé".
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint az orosz kormányfő szavai sajtójelentésekkel szemben nem azt jelentik, hogy Medvegyev szerint ismét kitört a hidegháború, hanem azt, hogy "el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet".
Dalia Grybauskaite litván államfő szerint viszont Oroszország politikája jóval több a hidegháborúnál. Moszkva "forró háborút" indított Ukrajában, és az EU "meghajol az orosz erőszak előtt" - mondta a balti ország elnöke.
Az orosz kormányfő a Nyugatot hibáztatta a szíriai polgárháború elhúzódásáért is, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig 49 százalékra becsülte a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) müncheni külügyminiszteri találkozóján kötött megállapodás végrehajtásának esélyét, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Nyugat a szíriai katonai műveletek leállítására akarja kényszeríteni Oroszországot, de a maga részére fenntartja a jogot a légicsapások folytatására.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a béke esélyének megteremtéséhez az is szükséges, hogy Oroszország ne a legitim szíriai ellenzéket és a civil lakosságot bombázza. Az orosz fegyvereket más célok ellen kell fordítani - utalt az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció légi hadjáratára, amely az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet állásai ellen irányul. Hozzátette, hogy a következő hetekben dől el, hogy lehetséges-e a politikai rendezés Szíriában, vagy a csaknem öt éve tartó polgárháború egy még szélesebb konfliktussá terebélyesedik.
Manuel Valls francia miniszterelnök is felszólította Oroszországot a szíriai civil lakosság bombázásának leállítására. Egyben hangsúlyozta, hogy az IÁ felemelkedésével elkezdődött egy új történelmi korszak, a mindenütt jelenlévő "hiperterrorizmus" korszaka, és az iszlamista terrornak evvel a fajtájával csak nemzetközi összefogással, a terror gócpontjainak fegyveres felszámolásával és a nyugati társadalmak fiatalsága radikalizálódásának feltartóztatásával lehet úrrá lenni. Kiemelte: az IÁ-val szemben nincs helye a diplomáciának, a szervezetet "ki kell irtani".
Az MSC-n a nemzetközi közösséget feszítő többi nagy gondról is tartottak beszélgetést, a kínai gazdaság helyzetétől kezdve az ukrán válság kezeléséig. Ez utóbbival kapcsolatban Petro Porosenko ukrán államfő hangoztatta, hogy hazájában nem polgárháború dúl, hanem háború, amely az orosz "agresszió" miatt kezdődött, és nem szakadtak el területek Ukrajnából, hanem orosz megszállás alá kerültek. Az orosz kormányfő és a külügyminiszter viszont Kijevet hibáztatta a válság elhúzódásáért.
Az MSC-n hagyományosan számos két- vagy többoldalú nem nyilvános megbeszélést is tartanak. Szombaton egyebek között külügyminiszteri szintű tárgyalást folytattak az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki folyamatról az úgynevezett normandiai formátumban - Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna részvételével -, és a találkozó után tett nyilatkozatában Frank-Walter Steinmeier megállapította, hogy jelentős késésben van a fehérorosz fővárosban egy éve kötött megállapodás végrehajtása.
Az európai menekültválság is gyakran előkerült az MSC-n, és Manuel Valls sajtójelentések szerint a tanácskozás margóján kijelentette, hogy Franciaország ugyan eleget tesz a 160 ezer menekült uniós tagországok közötti elosztásáról hozott döntésből következő kötelezettségének, vagyis befogad 30 ezer menekültet, de semmi másra nem hajlandó. Így elveti azt a német javaslatot, hogy vezessenek be állandó menekültelosztási mechanizmust, és nem csatlakozik ahhoz a német kezdeményezéshez, hogy uniós tagországok a tehermegosztás jegyében vegyenek át legális menekültkontingenseket Törökországtól, cserébe a görög-török uniós külső határon zajló illegális migráció felszámolásáért.
