Bizonyára kevés kishegyesi tudja, hogy milyen érték bújik meg a falu mellett, a Krivaja völgyében. Az itt fellelhető ősgyepmaradványok európai jelentőségű, védett növényeknek biztosítanak élőhelyet. Ezekkel a területekkel a Vajdasági Természetvédelmi Intézet foglalkozik, amely szeretné védetté nyilváníttatni az ősgyepmaradványokat, mondta el lapunknak Szabados Klára, az intézet munkatársa.
Ősgyepmaradvány az egykori szőlősök helyén (Lakatos János felvétele)
Szabados beszámolt róla, hogy a 90-es években szerbiai egyetemek és természetvédelmi intézetek bekapcsolódtak egy nemzetközi programba, amely a védett növények jelentős élőhelyeit térképezte fel. Az Újvidéki Egyetem és a Vajdasági Természetvédelmi Intézet munkatársai ekkor kutatásokat végeztek a bácskai löszplatón, és 18 élőhelyet találtak. Ezeket hálóba rendezték, s szeretnék őket védelem alá helyezni. A dolog most vált igazán aktuálissá, ugyanis az intézet idén fogja felterjeszteni védelemre ezeket a területeket, köztük a kishegyesi ősgyepet is, mondta el a szakember.
– Kishegyesen három helyszínen van ősgyepmaradvány: a Krivaja patak fő völgyében, a Welker-tanyától a vasútig találhatók elszórtan ősgyepmaradványok, valamint a Krivaja pannóniai ágának torkolatánál találhatók vizes gyepek, illetve ősgyepmaradványok. A másik pont egy oldalvölgy, ahol korábban szőlők voltak. Ez egy másodlagos, már bolygatott gyep, amit a mezsgyéken és utakon meghagyott gyepmaradványok visszafoglaltak, miután megszűntek a szőlősök. Sajnos, a kishegyesi szeméttelepet egy ilyen gyepre helyezték, de onnan 50 méterre már találhatók jelentős növényfajok. A völgy itt félkörben kilép Kishegyes határából és Szeghegy határában húzódik tovább. Ezek az eredeti gyepmaradványok itt összeérnek a valamikori gyümölcsösök teraszaival, és ezen a helyszínen nagy számú, nagyon ritka növényfaj található. Pl. a szennyes ínfűnek az egyik legnagyobb állománya ezen a kishegyesi löszteraszon található. A harmadik ősgyepmaradvány Potok völgyben található, ahová egy víztározó tavat terveznek. Intézetünk részt vett a víztározó tervezésében és megpróbáltunk oly módon hatni a munkálatok tervezésére, hogy a jövőbeli víztározó északi partján található ősgyepmaradványt megóvjuk. Ha betartják az intézetünk által előírt feltételeket, akkor a víztározó partján maradni fog egy 7-8 hektáros ősgyepfolt – mondta el Szabados, majd arról is szólt, hogy terveik szerint egy összefüggő, nagyobb ősgyepet szeretnének kialakítani.
– Ha a víztározó partján lévő ősgyepfoltot hozzátoldjuk a teraszokon lévőhöz, akkor Kishegyestől délre, egy kb. 30 hektáros, félkörben húzódó és összefüggő gyepsávot tudunk kialakítani – hangoztatta a szakember.
Amint már említettük, az intézet még az idén felterjeszti a minisztériumhoz a terület védetté nyilvánítását. A felterjesztésben az intézet a terület leírása mellett azt is belefoglalta, hogy hogyan tervezik a terület jövőbeli használatát, tudtuk meg Szabadostól. Természetesen a munkába a helyi lakosságot is megpróbálják bevonni, mert a védett gyepek fenntartásához nagyon fontos a legeltetés. Kishegyesen lejtőn lévő, száraz gyepekről van szó, ezért itt a juhokkal való legeltetés lenne célszerű, mondta a szakember, majd hozzáfűzte, a védetté nyilvánítási eljárás legalább egy évig tart.
A kishegyesi ősgyepmaradvány védetté nyilvánításával a helyi Greenhead Környezetvédelmi Egyesület is foglalkozik. Puskás Valéria, az egyesület elnöke arról számolt be lapunknak, hogy mindenféleképp szeretnének bekapcsolódni ebbe a munkába. Legfontosabbnak a lakosság edukációját tartják, mert nagyon sok kishegyesi nem tud arról, hogy milyen érték rejtőzik a környezetében.
– Edukálnunk kell a lakosságot, a Vajdasági Természetvédelmi Intézet szakembereivel együttműködve. Adataik vannak róla, hogy milyen védett növényeket és állatokat találtak ezeken a területeken. Tájékoztatnunk kell a lakosságot, hogy milyen lesz a védelem szintje és mire kell odafigyelni. Fontos, hogy minden kishegyesi polgár tudja, mi itt az érték és hogyan kell megvédeni – nyilatkozta Puskás.
