Június elsejétől megszűnik az állami védelem a stratégiailag fontosnak nyilvánított vállalatok felett. Ezután a hitelezők megfizettethetik az adósságukat, de a vállalatoknak továbbra is folytatniuk kell eddigi tevékenységüket.
Csupán egy hét maradt a határidő lejártáig, és megszűnik a még tíz stratégiailag fontosnak nyilvánított szerbiai vállalat állami védettsége. Ezekben a vállalatokban mintegy 21 ezer ember dolgozik – erősítette meg a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata. Június 1-jétől a hitelezők elleni állami védelem a bori rézbánya, a Resavica, a Jumko, a Trayal, a FAP, a PKB, a HIP Petrohemija, a Galenika, az Ikarbus és a Politika válallatok felett szűnik meg.
Az elmúlt évtizedekben az összes, stratégiailag fontos vállalat összevetve mintegy 1,5 millió eurós adósságot halmozott fel.
Az állam a költségvetésből évek óta finanszírozza a veszteségesen működő vállalatokat. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint 2008 és 2013 között a korábban 17, stratégiailag fontos vállalat 34,32 milliárd dináros támogatást kapott az államtól. Ezek a vállalatok 2015-ben már kevesebb, de még így is jelentős támogatást kapnak – 473,4 millió dinárt. Ugyanakkor az Energiaügyi Minisztérium külön programjában a Resavica tavaly 4,47 milliárd dinárt kapott. A szóban forgó vállalatokat az idén már egyetlen dinárral sem támogatja, kivétel a Resavica, amely a költségvetési törvénnyel összhangban év végéig kapja a szubvenciókat az Energiaügyi Minisztériummtól – közölte a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata.
– A kitűzött határidő lejártával a hitelezők a vállalatokkal megfizettethetik az adósságukat, de ez nem zavarhatja működésőket. A határidőt a kormány szabta meg, és nem fogja meghosszabítani – közölte a minisztérium sajtószolgálata, majd hozzátették, hogy az illetékes tárcákkal és állami intézményekkel közösen azon munkálkodnak, hogy megoldást találjananak a vállalatok működtetésére.
Három lehetőség van a szóban forgó vállalatok számára: eladás útján történő magánosítás, csődeljárás útján történő eladás, valamint az előre elkészített átszervezési terv alapján végbemenő konszolidált üzletelés.
Eladás útján történő magánosítás esetén a vállalat eladását meghirdetik, mint az a Galenikával történt, aminek következtében a vásárló magára veszi az összes kötelezettséget. Csődeljárás útján történő eladás esetén a vállalatot csődeljárás alá vetik, és a befolyó összegből kifizetik a hitelezőket. Az előre elkészített átszervezési terv alapján végbemenő konszolidált üzletelési modell alkalmazása pedig lehetővé teszi az adós és a hitelező viszonyának viszonylag gyors átértelmezését. Ezzel a modellel meghatározzák az adósságok kifizetésének a módját, a határidejét, a kamatok kifizetésének a módját és határidejét, a dolgozók számának észszerűsítését, a szakértői vezetés kinevezését és egyebet.
A Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata hangsúlyozta, hogy azok a vállalatok, amelyek tavaly igényelték az állam által biztosított szociális programokra szánt eszközöket, ezt az idén is megtehetik.
