A svéd parlament szerdán jóváhagyta a NATO-val kötött megállapodást, amelynek értelmében háború esetén, illetve hadgyakorlatokban az észak-atlanti szervezetnek nagyobb hozzáférést engednek a katonailag semleges skandináv ország területéhez.
A lépésre az Oroszországgal kialakult, feszült NATO-viszony hátterében került sor.
A skandináv állam nem tagja az euroatlanti katonai szövetségnek, de az elmúlt években közeledett ahhoz, együttműködve például a NATO-tagállam Dániával, Norvégiával és Izlanddal. Svédország emellett az afganisztáni műveletekben is részt vesz.
A szorosabb együttműködésről tartott parlamenti szavazást a Stefan Löfven miniszterelnök vezette balközép kisebbségi kormány 291 szavazattal nyerte meg 21 ellenében.
"Ez az egyezség nem fogja megváltoztatni kapcsolatunkat a NATO-val, vagy a biztonsági politikánkat. Továbbra is semlegesek maradunk" - jelentette ki Peter Hultqvist védelmi miniszter a svéd törvényhozás előtt. "Meghívás nélkül nem lesznek NATO-csapatok svéd földön" - tette hozzá.
Moszkva már korábban bírálta Svédország közeledését az észak-atlanti szervezethez.
Áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Dagens Nyheter című svéd napilapban Oroszország részéről közelebbről meg nem nevezett intézkedésekkel fenyegetett, amennyiben a skandináv állam csatlakozna a NATO-hoz. Lavrov szerint Moszkva ebben az esetben megteszi a "szükséges katonai-technikai intézkedéseket".
A kelet-ukrajnai válság és a Krím elcsatolása miatt megnőtt a feszültség Oroszország és a Nyugat között, különösen a Balti-tenger térségében.
Április 11-én és 12-én Szu-24-es típusú orosz harci gépek többször is közel repültek a Donald Cook amerikai rombolóhoz a térségben, ami nyilatkozatháborút váltott ki Washington és Moszkva között.
Svédország emellett azzal vádolta Moszkvát, hogy orosz harci repülőgépek bombatámadásokat gyakorolnak határai közelében. A skandináv állam biztonsági szolgálata pedig orosz kémtevékenységre figyelmeztetett az országban.
A stockholmi kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván csatlakozni az észak-atlanti szervezethez, ugyanakkor a négy legnagyobb jobbközép ellenzéki párt támogatja a svéd tagságot, s a közvélemény-kutatási adatok is egyre nagyobb lakossági támogatást mutatnak e kérdésben.
