Több különböző értesülés is napvilágot látott a tegnapi nap folyamán a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatban. A Szerbiai Rádió és Televízió először napvilágra hozta a hírt, hogy szerda este Brüsszelben sikerült közös nevezőre jutni Horvátországgal, és a zágrábi vezetőség belegyezett a 23. fejezet megnyitásába. Az SZRTV értesülései szerint Horvátország írásban adta beleegyezését a fejezet megnyitásához. Nem sokkal később a horvát külügyminisztérium megcáfolta az állításokat, mondván, hogy a szerbiai köztévé propaganda jellegű tévinformációkat terjeszt.
Később a nap folyamán Johannes Hahn, az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosa is megerősítette, hogy szerda este valóban sikerült megállapodni Horvátország képviselőivel, így a 23. fejezete megnyílhat. Hahn nem pontosított azzal kapcsolatban, hogy ki képviselte az uniót és ki Horvátországot ezekben a tárgyalásokban. Egy neve elhallgatását kérő brüsszeli diplomata viszont azt mondta, az EU, valamint az Európai Bizottság képviselői tárgyaltak a témában Miro Kovač horvát külügyminiszterrel. Következő lépésben az EU nagyköveteinek kell megerősíteniük a fejezet megnyitásáról szóló döntést, mondta Hahn, hozzátéve, hogy ez a testület jövő heti brüsszeli ülésén történhet meg. A 24. fejezet megnyitására már a múlt héten rábólintott Zágráb.
Horvátországgal sikerült megállapodni a fejezet megnyitására vonatkozó döntés szövegéről és az EU tárgyalási pozíciójáról, amelyek értelmében Szerbia teljesítette a 23. fejezet megnyitásának feltételeit, magyarázta Hahn, mondván, hogy ami az EU tárgyalási pozícióját illeti a szóban forgó fejezet, illetve a vonatkozó dokumentumban szereplő megfogalmazás tekintetében, a szerbiai bíróságok a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hatáskörének tekintetében is sikerült közös nevezőre jutni Horvátországgal.
Johannes Hahn a zágrábi illetékesek azon nyilatkozatára is kitért, hogy a Szerbiai Rádió és Televízió tévinformációkat közölt. Semmiféle tévinformációról nem lehet beszélni, Horvátország beleegyezését adta a 23. fejezet megnyitásához, nyomatékosította Hahn.
A bővítési biztos a továbbiakban a Balkán összes többi országának csatlakozásáról ejtett szót. Értékelése szerint a következő év kulcsfontosságú és meghatározó lesz a régió csatlakozási folyamatának vonatkozásában. Ez Brüsszel hivatalos álláspontja, hiszen mindenki tudja, hogy a Nyugat-Balkán országainak lakossága lassan elveszíti türelmét, emelte ki Hahn, aki szerint a régió országai hatalmas előrelépést tettek meg az EU felé vezető úton, vagyis sikeresen magukévá tették azokat a mércéket, amelyek természetesnek számítanak az unióban. Az EB a továbbiakban is támogatni fogja a balkáni országokat, szögezte le Hahn.
Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetőjének értesülései szerint az EU illetékesei jövő szerdán mutatják be a 23. fejezet megnyitását lehetővé tevő megoldásokat. Miután ez megtörténik, az uniós nagykövetek rendes ülésén döntés születik arról, hogy támogatható-e a szóban forgó fejezet megnyitása, taglalta Miščević, mondván, hogy Szerbia ezt követően számol be saját tárgyalási pozíciójáról.
– Már folyamatban vannak a felkészülések. Minden kapcsolódó kérdésre választ kell adnunk, viszont most már semmi akadálya annak – sem politikai, sem műszaki szempontból –, hogy június vége előtt megnyíljon a 23. és a 24. tárgyalási fejezet – magyarázta a főtárgyaló.
Horvátország április elején blokkolta a 23. fejezet megnyitását. A zágrábi illetékesek akkor közölték, mindaddig nem járulnak hozzá az említett fejezet megnyitásához, amíg Belgrád hatályon kívül nem helyezi azt a törvényt, amelynek értelmében a szerbiai igazságügyi szervek kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonásának tekintetében. Emellett követelték, hogy Szerbia teljes körűen, az eddigieknél kifejezettebben működjék együtt a hágai törvényszékkel és a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek – így a horvátok is – tekintetében jelenjen meg a szerbiai jogrendben a garantált parlamenti helyek intézménye.
Horvátország később arra is kísérletet tett, hogy ezen feltételei váljanak az EU és az EB hivatalosan elfogadott feltételeivé, azaz az EU is ezen feltételekhez kösse a 23. fejezet megnyitását. A szomszédos ország igyekezete nem talált követőkre, az EU tagállamainak és intézményeinek többsége elutasítóan reagált a követelésekre, amelyeket zsarolásnak és nyomásgyakorlásnak minősítettek. Elsősorban a német Bundestagban fejezeték ki nyíltan nemtetszésüket, és emlékeztettek azokra az időkre, amikor Horvátország képviselői lobbiztak a Bundestagban, hogy a nagy befolyással bíró németek vessenek véget Szlovénia Horvátországgal szembeni nyomásgyakorlásának.
Magyarország sem értett egyet a horvát magatartással. Orbán Viktor magyar kormányfő áprilisi szerbiai látogatásának alkalmával aláhúzta: Európának szüksége van Szerbiára. Elég ránézni a térképre, és jól látszik, hogy Szerbiának az Európai Unióban kellene lennie, emelte ki Orbán, mondván: Magyarország abban érdekelt és azért dolgozik, hogy Szerbia minél hamarabb tagja lehessen az uniónak, és Magyarország nem ért egyet azzal, hogy bármilyen politikai kérdést összekapcsoljanak az uniós tagság ügyével.
Deli Andor, az Európai Parlament Fidesz–KDNP frakciójának vajdasági képviselője lapunknak nyilatkozva fejtette ki véleményét Horvátország zsaroló álláspontjáról: „Ez a fajta visszaélés egy uniós tagállam részéről egy tagjelölt ország irányába az uniós intézményekben – legyen szó a bizottságról, a tanácsról, a többi 27 tagállamról vagy a parlamentről – nem talált megértésre, hiszen ezek elsősorban belpolitikai célokat szolgáló lépések, amelyek ugyanakkor a régióbeli együttműködést, jószomszédi viszonyokat is lerombolhatják. Az ilyen akadályok leküzdéséhez támogatókra van szükség, és ebben kiemelkedő szerep jut Magyarország kormányának. Mi a parlamentben, a magyar tagok a tanácsban, folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsuk.”
