Leadta az állami földek értékesítésének tilalma ügyében kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött aláírásokat a Nemzeti Választási Irodán kedd délelőtt Gőgös Zoltán MSZP-s politikus. Az MSZP politikusai szerint összesen kétszáznegyvenezer aláírás gyűlt össze, aminek elegendőnek kell lennie a népszavazás kötelező kiírásához.
Gőgös Zoltán a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján, az ívek leadása előtt azt mondta: 28 300 ívet adnak le, egy íven 9 aláírásnak van hely, de mivel nem minden ív van teljesen kitöltve, az összes leadott aláírás száma megközelítőleg 240 ezer. Hozzátette: mivel a leadott aláírások 13-14 százaléka hibásnak minősül az ellenőrzés során, számításuk szerint 220 ezer érvényes aláírást adnak le, ami elég ahhoz, hogy kötelező legyen az Országgyűlésnek kiírnia a népszavazást.
Azt mondta, hogy a népszavazás többről szól majd, mint a termőföldről, az „Fidesz-ellenes, kormányellenes népszavazás lesz”.
Gőgös Zoltán szocialista politikus a népszavazási kérdést magánszemélyként nyújtotta be. A kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” A Kúria február 23-án úgy döntött, a kérdésben lehet népszavazást tartani. Gőgös Zoltán február 29-étől gyűjthette az aláírásokat a kezdeményezéshez június 28-áig.
A sajtótájékoztatón a politikus megköszönte a gyűjtésben segítőknek a közreműködést, kiemelte az Élőlánc Magyarországért pártot – amely a határon túliakkal tartotta a kapcsolatot, és Angliából is gyűjtött aláírásokat –, az LMP-t, amely több mint 10 ezer aláírást gyűjtött, Kész Zoltán független országgyűlési képviselőt, akivel szintén több mint 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze, valamint a PM-et, az Együttet, a liberálisokat és a szakszervezetet. Hozzátette: a legnagyobb segítséget pártjától, az MSZP-től kapta.
Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy az állami termőföldvagyon 2 millió hektár, ennek 10 százalékát, 200 ezer hektárt adtak el, a szántóterületek nem egészen felét. Ugyanakkor az erdő is a földvagyon része – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: egy eredményes népszavazás után törvényt kell alkotni a még el nem adott állami földek értékesítésének tilalmáról, és a népszavazás felhatalmazást adhat a már értékesített területek visszavételére is.
Molnár Gyula, az MSZP hévégén megválasztott elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, az aláírások leadása az elmúlt 6 év legfontosabb szimbolikus eseménye, mert a közjogi rendszer átalakítása óta először sikerülhet az, hogy „valódi társadalmi összefogással ki lehet kényszeríteni egy döntés megváltoztatását ettől a hatalomtól”. Mint mondta, a szocialista párt az aláírásgyűjtéssel bebizonyította, hogy képes valódi alternatívát mutatni, és azt is igazolta, hogy „ha vannak ügyek, akkor lehet együttműködés”.
Molnár Gyula szerint a kérdés nemcsak a földről szól, hanem rámutat a hatalom jellegére, és azt kérte, az is menjen el szavazni és mondjon véleményt a kormány elmúlt 6 évéről, akit nem érint a földügy. A politikus megköszönte a korábbi elnök, Tóbiás József munkáját is az aláírásgyűjtésben.
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szimbolikusnak nevezte azt, amit a Fidesz-kormány a magyar vidékkel csinál: a privatizációs folyamatot nem leállította, hanem felpörgette, és „az utolsó értékeket próbálta meg kijátszani a baráti körnek”.
Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnöke szerint az aláírásokat tartalmazó dobozokban „Magyarország sorsa megy most be a választási bizottság elé, az állami földek megmaradása gyermekeink jövőjének biztonságát jelenti”.
