– Európa elveszítette globális szerepét, regionális szereplővé vált. Nem képes egybetartani az európai közösséget, nem képes határai védelmére sem. Mi más kell még ahhoz, hogy kijelentsük, Európa politikai vezetése megbukott. A szeptemberi pozsonyi találkozón ezt ki kell mondani, amikor az európai vezetők a kontinens jövőjéről fognak beszélgetni. Ki kell mondanunk világosan, hogy a mi gondunk nem Mekkában, hanem Brüsszelben van. A mostani elit védeni fogja a saját érdekeit, hibáit nem fogja beismerni, de a közép-európaiaknak mást kell képviselni, rá kell mutatni a hibákra, olyan Európa építését kell követelni, amelyik keresi a megoldásokat – jelentette ki Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén előadásának összegzéseként Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor (Ótos András felvétele)
A tusványosi szabadegyetemről szólva a kormányfő közölte, az egy különös funkciót tölt be, létrejött egy olyan szabadegyetemi tér, ahol másképp lehet beszélni politikáról, a nehéz és komplikált ügyekről, nem úgy, ahogyan azt az év nagyobbik részében kikényszerítik a politikai diskurzus illedelmes szokási. Ez okozza a bajt is, tette hozzá, itt minden más, itt nevén kell nevezni a dolgokat, különben a szabadegyetem propagandatábor lenne. Ez persze azt is jelenti, hogy számolva a megbélyegzéssel, kirekesztéssel kell mindenről őszintén és érthetően szólni, tette hozzá.
FÉLELEM, BIZONYTALANSÁG
– Terrortámadások, migránsválság, Donald Trump konzervatív jelöltsége, Brexit – vett számba néhány meghatározó történést Orbán. – Nem az események leírása azonban a lényeg, hanem annak meghatározása, mi mozgatja azokat. Nos, ma még nincs kanonizált magyarázata ennek a jelenségtömegnek. Európában nő a félelem, elhatalmasodik az az érzés: bizonytalan a jövő – értékelte.
Mint közölte, először is azt kell meghatározni, mi ellen kell harcolni – ha ezt nem tudjuk, nem fogjuk tudni kiválasztani az eszközöket, a harc formáját sem.
– Meg kell próbálni közösen, európai szinten is definiálni, mi ellen irányul a harc, miből fakad a terrorizmus, a bizonytalanság. Mára elveszett az az ígéret, hogy valaki oktatással, becsületességgel, szülei tisztelésével biztosan előbbre léphet az életben, mint az szüleinek sikerült. Gazdasági válság ez, új versenytársai vannak a nyugati világnak, Európának. Ennek az a következménye, hogy a mindennapi életünket egy ki nem mondott elitválság jellemzi. Hogyan működött az eddigiekben Európa? Bal- és jobboldaliak követték egymást a hatalomban, s ez teljesen rendben is volt, mert az irányultság különbsége ellenére, egymással harcolva ugyan, de szavatolni tudták az európai egyensúlyt. Mára megjelentek új csoportok, radikálisok, populisták, s ezek az elitválság bizonyítékai. Az elitválság a demokrácia válságát okozta. Ma azzal a helyzettel állunk szemben, hogy mást akarnak az emberek, mint amit az elitek akarnak és csinálnak – fejtette ki Orbán.
A félelem érzésére visszatérve közölte, ma már nem arról van szó, hogy egy-egy elmebeteg néha elkövet itt-ott valamit. A bizonytalanság esete áll fenn, mert ami ma megtörtént az egyik helyen, az várhatóan meg fog történni másutt is.
MI A TEENDŐ?
– Ha a bizonytalanság érzését kell száműznünk, azt kell megvizsgálnunk, mit kell tennie a politikának ennek a célnak az érdekében. Abba kell hagyni néhány rossz dolgot. A denacionalizálás rossz, a hatáskörök elvonása a nemzetállamoktól negatív válasz. Be kell fejezni az Európai Unióra jellemző hamis önértékeléseket is, ma is úgy beszélnek az EU-ról a politikusok, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, pedig akkor az EU globális szereplő volt, ma viszont az angolok kilépésével ez a képessége megszűnt, regionális szereplővé vált, s legfeljebb arra képes, hogy jó esetben a környezetét befolyásolja, de még erre sem mindig, hisz az orosz–ukrán válságban sem az EU-é a főszerep. Európa áltatja saját magát. Fel kell hagyni Európa idealizálásával is. Nyugaton egy olyan politika fejlődött ki, mely folyamatosan ideológiát kreált Európából: a jogkörök elvonását jó dolognak tekinti, a nemzetállamok megoldásai pedig eleve rosszak. Az igazság, persze, az, hogy vannak ilyen és olyan kérdések is. A migránsválság egy példa. Ha magunk védjük határainkat, csökken a probléma, amíg viszont közös megoldást kerestünk, csak nőtt a gond – húzta alá.
HOL HIBÁZOTT EURÓPA?
Hoztunk rossz döntéseket is az unióban, folytatta Orbán:
– Megnöveltük az Európai Parlament szerepét. Az Európai Bizottságnak megengedtük, hogy szemben az alapszerződéssel saját magát politikai szereplőnek tartsa, magát politikai testületnek vélje, a nemzeti miniszterelnökök megállapodásai helyett hoz döntéseket, ami demokratikus legitimációs krízist okozott. Még egy hiba volt: a nemzeti létkérdések esetében is lehetővé tettük a kétharmados többséggel való döntésfelülírást – jegyezte meg Orbán Viktor.
Beszámolt a Századvég 28 uniós államban elvégzett kutatásának eredményeiről is, mely szerint az emberek 65 százaléka szerint teljesen evidens a terrorizmus és bűnözés összefüggése a migrációval, az ország kultúráját pedig a megkérdezettek 63 százaléka szerint változtatja meg a migráció.
– Állítsuk meg a migrációt, ellenőrizetlenül ne engedjünk be senkit be – ez az én álláspontom. Donald Trump javaslatait a terrorizmus megfékezésére magam sem tudtam volna jobban megfogalmazni, noha soha sem gondoltam volna, hogy ez a jelölt lesz a támogathatóbb az amerikai elnökválasztásokon. Szerinte a legjobb titkosszolgálatok az USA-ban és Európában vannak, ezek munkáját ki kell használni a terrorizmus megfékezése érdekében, de abba kell hagyni a demokrácia exportpolitikáját is – Líbia, Szíria, Irak esetében is destabilizációt hozott a kísérlet. Ehelyett a stabilitást kell építeni az adott államokban – húzta alá tusványosi előadásában Orbán.
Véleménye szerint az európaiakat meghallgató döntéshozásra, a rossz lépések kiküszöbölésére, azaz teljes változásra van szükség az EU-ban.
