Az Európai Unió egyik követelése a leendő alkotmánymódosítás kapcsán sokak szerint az lehet, hogy Szerbia törölje az alkotmány Koszovóról szóló bevezető szövegét, melyben hangsúlyos szerepet kapnak az ország területi integritásának tiszteletben tartásáról szóló nézetek Koszovó kapcsán. A 23. tárgyalási fejezet értelmében 2018-ig módosítani kellene az alaptörvényt, a pártok és szakértők többsége viszont elutasítja annak lehetőségét, hogy Szerbia ezt megtegye. Vladan Petrov, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának alkotmányjogi tanára ellenzi a preambulum törlését, s véleménye szerint egy ilyen lépésről a szerbiai polgároknak kellene dönteniük népszavazáson. Elismerte ugyanakkor, hogy ha sor kerülne a bevezető törlésére, Koszovó alkotmányjogi szempontból továbbra is Szerbia része maradna, hiszen így írja elő az alkotmány normatív része. Ha az alkotmány preambulumát szeretnék módosítani, akkor azt a kormánynak, az államfőnek, a parlamenti képviselők legalább harmadának azaz 150 ezer polgárnak kellene indítványoznia – mondta el Petrov. A módosítást, a megfelelő jogi előkészítés után a parlament kétharmados többséggel fogadhatná el. Ezt követően kellene kiírni a népszavazást a jelenlegi alkotmány szerint, a bevezető részt ugyanis csakis ekképp lehet módosítani vagy kihagyni az új alaptörvényből.
A témával kapcsolatban Branko Radun politikai elemző úgy véli, nagyon rossz fényt vetne az országra a preambulum törlése, mert azt az üzenetet továbbítaná, hogy Szerbia valamilyen formában elállt korábbi Koszovó-politikájától. Lényegében a preambulum nem változtatott a Koszovóról szóló tárgyalások menetén, a tartomány státusán, az ott élő szerbek helyzetén, mégis rossz politikai üzenetnek számítana a törlés, s ez a lényeg – állapította meg Radun.
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnöke szerint alkotmánymódosításra egyáltalán nincs szükség, a pártja pedig, elmondása szerint, harcolni fog minden olyan próbálkozás ellen, amely az alaptörvény módosításával sértené a szerb nemzet érdekeit. Véleménye szerint nem akarnak jót Szerbiának azok, akik ma a módosítást sürgetik.
Nataša Vučković, a Demokrata Párt képviselője elmondta, az a fontos, hogy a valóságot tükrözze az alkotmány és a vele összhangban elfogadott törvények is. A realitás, mint mondta, a Pristinával folytatott párbeszéd. Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során is ezt a realitást kellene figyelembe venni, és ilyen irányba módosítani az állami dokumentumokat. Szerinte minderről a parlament fog dönteni.
