Ismét az alkotmánybíróságtól kér segítséget a spanyol kormány, mivel a testület korábbi tiltása ellenére a katalán tartományi parlament elfogadott egy tervet, amely meghatározza a függetlenség megszerzésének menetrendjét.
Katalónia függetlenségéért tüntetnek
Eszerint a 7,5 millió lakosú Katalónia 18 hónap alatt (akár egyoldalúan is) elszakadna Spanyolországtól, és önálló államként folytatná működését az EU-ban.
Barcelona megint szembeszáll Madriddal, amely korábban mindent elkövetett, hogy megakadályozza a fejlett Katalónia kiválását a monarchiából. Katalónia 2014 novemberében „alternatív referendummal” szerette volna megerősíteni a terület államiságát. Bár a függetlenségpártiak nyertek (a Madridban illegálisnak minősített szavazáson), a tartomány továbbra is Spanyolország része maradt. A véleménynyilvánítás eredménye ugyanis nem volt kötelező érvényű, ráadásul az alkotmánybíróság később meg is torpedózta. A testület 2015 decemberében törvényellenesnek minősítette az elszakadási kezdeményezéseket.
Mindazonáltal a katalán parlament a héten váratlanul ismét napirendre tűzte a függetlenség kérdését, majd elfogadott egy tervet az önállóság eléréséről.
A 18 hónapra szóló program lényege: a rendelkezésre álló idő alatt saját alkotmányt írnak, és megkezdik a független állam működéséhez szükséges intézményrendszer kialakítását, beleértve a saját hadsereg megalakítását is. A végén népszavazást tartanak, s annak sikere esetén elszakadnának Spanyolországtól.
Nem véletlen, hogy Katalóniában ismét felerősödött a váláspártiak hangja. A bátorítást Nagy-Britannia adta. A brit EU-kilépést megerősítő referendum óta ugyanis Skóciában a katalóniaihoz hasonló törekvések tapasztalhatóak.
A függetlenség kérdése azonban megosztja a katalánokat. Nem mindegyikük hagyná el Spanyolországot. Sőt a felmérések szerint 42,5 százalékuk maradna, és „csak” 48 százalékuk ért egyet a kiválással; a többiek bizonytalanok.
A katalán kormányban külügyminiszternek tekintett Raül Romeva azt állítja, hogy azért vették elő ismét a kiválás ügyét, mert Madrid nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel.
Katalónia tavaly ősz óta ismét készülődik. Az akkori választást megnyerő, s irányító pozícióba került függetlenségpárti erők ugyanis már hozzáfogtak a reménybeli önálló állam néhány intézményének megalakításához. Abban bíznak, hogy a tervezett népszavazáson a többség a függetlenség mellett dönt.
Katalónia a 17 spanyol tartomány (hivatalos nevén: autonóm régió) Spanyolország egyik legfejlettebb területe, széles körű autonómiával, saját parlamenttel és kormánnyal. A katalánok régóta küzdenek az autonómiájuk kibővítéséért, de 2010 óta a függetlenségpárti erők kerekedtek felül.
Azért válnának ki az országból, mert szerintük a Katalóniától beszedett adókból Madrid elsősorban a szegény déli tartományokat támogatja, nekik meg alig juttat vissza egy kevéske támogatást. Barcelona azzal számol, hogy a függetlenség elnyerésével sokkal jobban járna.
Madrid viszont attól tart, hogy a gazdag Katalónia kiválása súlyos csapást jelentene a központi (spanyol) kasszára, ráadásul másutt (például Baszkföldön) is követhetnék a példáját, ami veszélybe sodorná az egész államszövetség létét.
