Százhetvenkét évvel ezelőtt az angliai Rochdale városában alapították meg az első szövetkezetet, amely nélkülözte a korabeli gazdasági társaságok profitérdekeltségű elemeit, fő célkitűzése a szolidaritás és a demokratikus igazgatás megteremtése volt. Ötvenegy évvel az Érdemes Úttörők Társaságának megalakulása után, 1895-ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége is megalakult, aminek tiszteletére minden év júliusának első szombatját a szövetkezetek nemzetközi napjának nyilvánították. Erről a napról emlékezett meg a hétvégén Zentán a Centar–Tópart helyi közösségben a Vajdasági Gazdakörök Szövetsége.
A termelők szemléletváltását is szorgalmazza a Vajdasági Gazdakörök Szövetsége
Az összejövetelen Kovács József, a VGSZ titkára hangsúlyozta, hogy ez nem csak egy emléknap, s rámutatott arra, hogy ezzel a jeles eseménnyel arra a társadalmi programra igyekeznek felhívni az emberek figyelmét, amely egy humánusabb gazdasági rend megvalósítását tűzte ki célul, s amelyet a világ több országában is jórészt megvalósítottak már.
– A szövetkezetek megalakítása és működtetése nélkül képtelenek vagyunk felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel – mutatott rá Kovács, s napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy meg kell teremteni a feltételeket az új szövetkezeti mozgalmak megalakításához.
A Vajdasági Gazdakörök Szövetségének titkára elmondta, hogy Szerbiában sajnos továbbra is sok feltétel hiányzik e mozgalom beindításához. Kiemelte az új szövetkezetekről szóló törvény módosításának a szükségességét, ugyanis elmondása szerint abban nem érvényesülnek teljes mértékben a nemzetközi szövetkezeti alapelvek, mindezek nélkül pedig egy ilyen gazdasági társulási forma nem tud működni. Úgy fogalmazott, hogy a kérdéses törvény visszaélésekre ad lehetőséget, s a szövetkezetek autonómiája is sérül az új rendelkezés értelmében.
Mindezért az emléknapon hangsúlyozták, hogy a szerb kormánynak mindenképpen módosítania kellene ezt a törvényt, ugyanis az állam támogatása nélkül nem történhet gazdasági növekedés, illetve munkahelyteremtés. Kovács József arra is rámutatott, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos képzések támogatásával a termelők szemléletváltásához is hozzájárulhatna az állam:
– Nyugaton több mint másfél évszázados tradíciójuk van ezeknek a képzéseknek, s az alsó-, illetve a felsőoktatásban is az összefogásra ösztönzik az embereket. Ezzel szemben mi képtelenek vagyunk az összefogásra. Térségünkben továbbra is a régi típusú, profitorientált szövetkezetek működnek, amelyek kizárólag az ott dolgozók érdekeivel törődnek, a többi gazdálkodót figyelmen kívül hagyják. E társulások közül is sok megszűnt, mivel ha köreikben nem érvényesül az esélyegyenlőség elve, hosszú távon képtelenek sikeresen tevékenykedni. Velük szemben az új, nyugati típusú szövetkezetek mindezt biztosítani tudják. Az ilyen gazdasági társulásokban a szövetkezetek érdekei megegyeznek az egyéni érdekekkel, mert minél jobban megvalósítják a közös célokat, annál jobban érvényesülhetnek a tagok célkitűzései is, vagyis nagyobb lesz az osztalékuk. Szerbiával ellentétben a szövetkezeti mozgalom világszerte erősödik. Elsősorban a fejlődő országokban: Brazíliában, Indiában és Kína területén virágzik ez a gazdasági társulási forma, s Magyarországon is mind többen belátják az összefogás fontosságát, aminek köszönhetően jelenleg több mint háromezer szövetkezet végzi a tevékenységét, 2014-ben pedig megalapították az első országos szövetkezetet is – mondta Kovács József.
