Ünnepélyes keretek között tartották meg szombaton este a zentai Művelődési Ház kiállítási termében a Zenta Kollégium zárókonferenciáját.
A rendezvényen részt vett Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és dr. Babity János főkonzul is (Máriás Endre felvétele)
A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány szervezésében és a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával életre hívott rendezvény kezdetén Hágen Ádám, a Zenta Kollégium technikai szervezője köszöntötte az egybegyűlteket, akik között jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője, valamint dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, majd Fodor István nyugalmazott levéltár-igazgató, a Zenta Kollégium szakmai vezetője beszélt a közel egyéves munka eredményeit összefoglaló kötetről. Ezt követően a fiatal kutatók ismertették munkájuk eredményeit, és a rendezvény vendégei megtekinthették a feltárt értékekről készült vándorkiállítást, valamint a kecskeméti Kurázsi Táncműhely táncosainak alkalmi produkcióját.
– A közel egyéves munka, amelyben hat különböző egyetem összesen közel negyven kutatója vett részt, rendkívül sikeresen zárult, aminek hozadékaként a fiatalok a zárókonferencián négy különböző témakörre osztva ismertették a kutatási eredményeiket: beszéltek az általuk vizsgált települések jellemzőiről, épített örökségeiről, értékőrző közösségeiről és kiemelkedő egyéniségeiről – magyarázta lapunknak Hágen Ádám. – Fontos kiemelni, hogy az öt településre: Bogarasra, Felsőhegyre, Kevire, Tornyosra és Zentára kiterjedő értékfeltáró munka során mindvégig a jelenre koncentráltunk, tehát elsősorban azokat a személyeket igyekeztük megkeresni, akik most tesznek valamit a közösségükért, illetve az egész magyarságért. Az elvégzett munkával elsősorban azoknak az intézményeknek, személyeknek és közösségeknek a munkáját szerettük volna segíteni, akik, amelyek a helyi értéktárat kívánják majd felállítani – tette hozzá Hágen Ádám. Reményének adott hangot, hogy az értéktár felállítása is mielőbb meg fog valósulni.
– A Zenta Kollégium közel egyéves munkáját lezáró kötet, amelynek megjelenését hosszú és fáradságos munka előzte meg, három részre tagolható – hangsúlyozta Fodor István. – Az egyik részében az értékfeltáró munka eredményeinek leírása kapott helyet, amely tulajdonképpen egyfajta állapotrajz, éppen ezért elképzelhetőnek tartom, hogy sok kritika ér majd bennünket annak kapcsán, miért van benne valami, másvalami meg miért nincs, vagy esetleg miért nem kapott helyet benne ez vagy az a jeles személy. A válasz azonban ezekre a felvetésekre az, hogy azért, mert állapotrajzról van szó, tehát csakis az kerülhetett bele a kötetbe, ami a kérdezett személynek abban a pillanatban az eszébe jutott. A kiadványnak emellett van egy monografikus része is, amit azért szerettünk volna mindenképpen beletenni, mert abban bízunk, hogy a könyv sok helyre eljut majd, és ilyen szempontból rendkívül fontos, hogy azok is minél szerteágazóbb ismeretekhez juthassanak Zentáról, akik esetleg kevésbé ismerik a települést és környékét. A kötet harmadik része a kortárs kiadók bibliográfiáját öleli föl, amely reményeink szerint szintén nagyon hasznos lesz majd azok számára, akik szeretnének többet megtudni az első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját idén ünneplő községről – fogalmazott Fodor István, hozzáfűzve, a kiadványnak mindemellett DVD-melléklete is van.
– Amikor először hallottam ezeket a fiatalokat, óriási élményt jelentett számomra annak felismerése, hogy mennyire feltalálták magukat, és milyen kiválóan ráleltek az értékekre és az értékes emberekre – szögezte le lapunknak Lezsák Sándor. – Azok, akiket a fiatalok megszólaltattak, eleinte csodálkozva néztek rájuk, hogy mit is akarnak itt, de amikor újra visszatértek hozzájuk, már felkészülten, utánanézve minden olyan dolognak, amelyről az első találkozás alkalmával szó esett, akkor már igen nagy szeretettel fogadták őket, és azt hiszem, ezek a találkozások mindkét fél számára életre szóló élményeket jelentettek. Mindezen túlmenően fontos nemzetpolitikai haszna is van az elvégzett munkának. Terveim szerint a közeljövőben újra összehívom ezeket a fiatal kutatókat, nemcsak azokat, akik itt, Zentán végeztek értékfeltáró munkát, hanem mindazokat, akik a Kárpát-medence bármely szegletében bekapcsolódtak ebbe a folyamatba, hiszen úgy gondolom, hogy ennek a közel ezer fiatalnak a tudása egészen más, mint azoké, akik csupán könyvekből szerezték meg a rendelkezésükre álló ismereteket. Egészen biztosan lesznek majd köztük olyanok, akik a jövőben a nemzetpolitikai rendszer bizonyos területeit kívánják szolgálni. És ha ezek a fiatalok előbb-utóbb valamiféle döntési helyzetbe kerülnek, akár úgy, hogy pályázatokat bírálnak el, akár úgy, hogy bármilyen egyéb területeken tevékenykednek, egészen másféle ismeretekkel rendelkeznek majd a magyar valóságról, mint mások. Az igazi célja és feladata ennek a népfőiskolai programnak valójában az, hogy minél szélesebb valóságismeretük legyen azoknak, akik a későbbiekben arról döntenek majd, hogy miként tudjuk olyan módon a javunkra formálni a valóságot, hogy az a mindenkori magyarság érdekeit szolgálja – fogalmazott Lezsák Sándor, aki elmondta: a közeljövőben újabb kollégiumok létrehozását tervezik az egész Kárpát-medencében, ezen belül térségünkben is, ahol a tervek szerint legközelebb Óbecsén és környékén végeznek majd hasonló jellegű értékfeltáró munkát.
