Az újvidéki önkormányzat egészségügyi tanácsa és a Vajdasági Közegészségügyi Intézet közös akciót indít azzal a céllal, hogy felmérje, milyen hatással van a zaj az újvidéki polgárok egészségére. A projektum keretében az Informatika vállalat júliusi közműszámlájával minden polgárnak eljuttatnak egy kérdőívet, amelyet ki kell tölteni és a mellékelt borítékban visszaküldeni az intézet címére. Az adatok pontossága miatt fontos, hogy a kérdőívet az adott lakhely tulajdonosai töltsék ki saját szubjektív megítélésük szerint. A Vajdasági Közegészségügyi Intézet illetékesei kérik a polgárokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az akcióban.
A zajszennyezés ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt, növekszik a hatása következtében kialakuló betegségek száma. Mára mindennapossá vált a nagyvárosokban élő, hétköznapi emberek nagyothallása és a zajhatások miatt kialakuló fizikai fájdalom is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája szerint minden ötödik európai polgár éjszaka olyan zajnak van kitéve, amilyen jelentős hatással lehet az egészségére. Aki rendszeresen 40 decibelnél nagyobb zajban alszik, annál alvászavar, álmatlanság jelentkezhet, a gyakori, 55 decibel feletti zaj pedig magas vérnyomást és szívinfarktust okozhat.
Újvidék mozgalmas éjszakai életének nem minden polgár örül, hiszen számos szórakozóhely, bár, klub hajnalig tart nyitva, sőt némelyik reggel zárja kapuját. Ezek a létesítmények főként a város központjában működnek, és hétvégenként zsúfolásig megtelnek, de hétköznap is telt ház van.
A zaj miatt a belvárosi lakástulajdonosok évek óta hadakoznak a szórakozóhelyek tulajdonosaival és az illetékes szervekkel egyaránt. A kávézók, klubok nyitva tartása, a hangos zene, az ifjúság éjjeli randalírozása miatt helyzetüket már életveszélyesnek tartják. Elköltözni nem tudnak, jelenleg nem akad vevő lakásukra, hiszen ki lakna olyan helyen, ahol nincs nyugalom. Az illetékes kommunális szervek csupán felszólíthatják a szórakozóhelyek tulajdonosait, illetve pénzbüntetéssel sújthatják őket, de nem zárathatják be a klubokat.
A zaj szintjét egy bizonyos egyenértékhez képest mérik, számbeli értéke a decibel. A zajterhelési határérték 65 decibel, efelett már zajszennyezésről beszélünk. Az emberi fájdalomküszöb 140 decibel, magasabb értékű zaj már halláskárosodást, valamint agyi- és idegrendszeri károsodást is okozhat. Nemcsak egyszeri magas szintű behatás idézhet elő károkat, hanem a zajos környezetben történő hosszú távú tartózkodás is. Kutatások erősítik meg a feltételezést, miszerint a tartós zajártalom felelős az időskori halláskárosodásért, és a 8-10 évvel megrövidülő élettartamért.
A Vajdasági Közegészségügyi Intézet rendszeresen végez zajszintmérő vizsgálatot Újvidék területén. A legutóbbi felmérések adatai szerint a délutáni órákban mért zajszint 6, az esti 4, míg az éjjeli 9 értékkel magasabb a megengedettnél. Napközben és este a legzajosabb a Pirosi út (66,1–72,1 dB) és a Futaki út ( 65,8–68,3 dB), a legzajmentesebb pedig a vásártér (55,7–63,1 dB). Éjjel a legzajosabb a Dušan cár utca (71,3 dB) és a Rakpart (70,0 dB), a legkevesebb zaj éri a vásártérieket (61,1 dB) és a Telep (62,9 dB) városrészt. A kutatás értelmében legnagyobb zajártalomnak vannak kitéve a Pirosi úton lakó újvidéki polgárok, legkisebb zaj éri viszont a vásártér környékén élőket.
Egy átlagos, egészséges fül a 20 és 16 000 Hz közötti tartományban érzékeli a hangokat. A hétköznapi társalgás 500–2000 Hz intervallum közé esik. A zaj hatása az átlagos emberi szervezetre:
30 dB-től pszichés problémák
65 dB-től vegetatív problémák
90 dB-től károsodnak a hallószervek
120 dB fizikai fájdalmat okoz
160 dB-nél átszakad a dobhártya
175 dB-t nem éljük túl
