Egészségére! – mondhatnánk joggal minden elfogyasztott pohár víz után. A víz mint lételem valóban az egészség nélkülözhetetlen feltétele, de az általános szokásmód szerint vízivás közben nem koccintunk senkinek az egészségére.
Bizony lenne rá okunk. Bár igen gyakran beszélünk a szervezet folyadékszükségletének a fontosságáról, sokan nem veszik komolyan. Az, hogy a víz alapvető életelem, nem közhely, fontos egészségügyi alaptétel. Amikor vízkincsről beszélnek a tudósok, és annak megőrzéséről, igen fontos figyelmeztetést fogalmaznak meg, hiszen bolygónk vízkészletének csupán egyetlen százaléka a fogyasztásra rendelkezésünkre álló édesvíztartalék.
A tiszta ivóvíz az egyetlen olyan élelmiszer, ami semmi mással nem pótolható, nem helyettesíthető. Mi pedig természetesnek találjuk, hogy folyik a csapból, fellelhető kútjainkban, de a világnak nem minden részén ilyen könnyen hozzáférhető az életet jelentő víz. Az ENSZ előrejelzése szerint 2025-re a világ népességének 35 százalékát fenyegeti vízhiány, és már jelenleg is minden ötödik ember vízhiányban szenved, vagyis nem fér hozzá ivóvízhez.
Az alkábbiakban összegyűjtöttük a vízivással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
Ez a rendkívül egyszer ű folyadék miért olyan fontos az emberi szervezet számára?
Szervezetünk nagy részét víz alkotja, az újszülöttek testének 70 százaléka víz, felnőttkorban ez 60 százalékra csökken, és időskorban 50 százalékot tartalmaz a szervezet. Rendkívül sokrétű élettani szerepe van. A megfelelő hidratáltság azért nélkülözhetetlen, mert a legfontosabb élettani folyamatok vizes közegben mennek végbe. Egyebek mellett a szervezetben levő víz teszi lehetővé a vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét, gondoskodik a megfelelő vérnyomásról, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatban, valamint a salakanyagok kiválasztásában. Ezenkívül segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. Oldószerként is szerepet játszik testünkben, vivőanyag és hőtároló folyadék.
Mennyi vízre van szüksége naponta szervezetünknek?
A szervezet víztartalma viszonylag állandó, de folyamatosan cserélődik. A napi átlagos vízveszteség 2-2, 5 liter. Egészséges ember szervezetében a vízveszteség és -felvétel egyensúlyban van. A szervezet vízháztartását összetett ideg- és hormonális folyamatok szabályozzák. A felvétel alapvető ingere a szomjúságérzet. Ha a háztartás egyensúlya megbillen, csökken a felvétel, vagy a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, akkor kiszáradás veszélye fenyeget.
Mi befolyásolja folyadékszükségletünket?
Hogy kinek mennyi vízre van szüksége, egyénenként változó. Függ a külső és a belsőhőmérséklettől, a levegő páratartalmától és az életkortól is, valamint táplálkozásunktól, fizikai aktivitásunktól és a verejtékezés mértékétől. Egy felnőtt embernek naponta általában 2-3 liter folyadékra van szüksége, amit részben víz és más folyadék fogyasztásával, részben a táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel – levesekkel, főzelékekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel – fedez.
Hogyan vesszük észre, ha baj van a vízháztartással?
A dehidratáció jellemző tünete lehet a száraz nyelv és nyálkahártyák, aláárkolt szemek, hideg végtagok, sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség. Ha ez az állapot tartósan fennáll, gyorsulnak az öregedési folyamatok, lerakódnak a szervezetben a salakanyagok, vesekő is kialakulhat, besűrűsödhet a vér, melynek következtében testünk egyes részei oxigénhiányos állapotba kerülhetnek. Már akár 2 százalékos folyadékvesztés is zavarokat okozhat a szervezetben, csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, fejfájás és koncentrációzavar léphet fel. Ha pedig testtömegünk folyadéktartalmának 5 százalékát veszítjük el, akkor munkaképességünk 30 százalékkal is csökkenhet, 10 százalékos folyadékveszteség zavarodott állapothoz vezet, sérülhetnek az agyi erek, bevérzések, bénulások és izomgörcsök keletkezhetnek. A test 20 százalékos folyadékvesztése esetén leállhatnak a vesék és a keringés, mindez pedig halálhoz vezet.
Meddig képes az emberi szervezet nélkülözni a vizet?
A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint a szilárd étel megvonására. Étel nélkül akár néhány hétig is élhetünk, a víz megvonása azonban 4-5 nap alatt is végzetessé válhat. Különböző életkorokban másként érzékeljük a szomjúságot: a folyadékhiányra leginkább a gyerekek és idősek érzékenyek.
Létezik-e kóros „ túlivás”, vagyis lehet-e ártalmas a túlzott folyadékbevitel?
Nagy mértékű folyadékbevitel esetén a testnedvek felhígulnak. Ilyenkor beszélünk vízmérgezésről. A nagy mennyiségű vizet a vesék képtelenek kiválasztani, így kiáramlik a sejtekbe, eszméletvesztést, kómát és görcsrohamot okozva.
Egy ember általában évente 1000 liter vizet iszik, és bármennyire is bővelkedünk benne, az ivóvízzel való takarékoskodás, a felelős gazdálkodás mindannyiunk valóságos létérdeke.
