Egerek ivóvízébe tettek nitrátot egy héten át, majd megvizsgálták izomfunkcióikat, és összehasonlították olyan egerekével, amelyek az étrendjükben nem kaptak nitrátot. A nitrátot fogyasztó egerek izmai jóval erősebbek voltak. A kísérleti egerek annyi nitrátot kaptak, amennyi embernél napi 20-25 dekagramm spenót elfogyasztását jelentené. A változásokat csak a gyors összehúzódású izmokban tapasztalták, a lassan összehúzódó izmokban nem. Az úgynevezett gyors izmokat a nagyobb intenzitást és erőt igénylő testmozgás közben használjuk. Azt is megvizsgálták, hogy mi történt az egerek testében a nitrát hatására. Kiderült, hogy a nitrát növelte az izomban két fehérje mennyiségét, amelyek a kalcium tárolásában és kibocsátásában játszanak szerepet. Ez utóbbi nélkülözhetetlen az izmok összehúzódásához. Minél több kalcium szabadul fel a fehérjék közreműködésével, annál erősebb izomösszehúzódás érhető el. Embernél ez azt jelenti, hogy a nitráttartalmú leveles zöldség elfogyasztása után lehetséges, hogy nagyobb súlyt tud valaki felemelni, vagy gyorsabban fut fel a dombra. A nitrát egyúttal az állóképességet, kitartást is növeli, mert nem kell olyan gyakran összehúzódniuk a gyors izmoknak, amelyek egyébként gyorsabban fáradnak ki, mint a többi izom.
A kutatók a továbbiakban azt vizsgálják meg, hogy az izomgyengeséggel vagy izombetegségekkel élő emberek számára milyen következményekkel járhat a nitrát fogyasztása, növelhető-e ezen a módon izomerejük.
