2024. szeptember 4., szerda

Izzadok, mint a…

Egyeseknek miért a homlokáról, arcáról, míg másoknak a tenyeréből ömlik a legtöbb verejték?

Amikor a szervezet belső hőmérséklete emelkedik, akár a külső hőmérséklet növekedése, akár sportolás vagy hormonális változások (például menopauza) miatt, ez serkenti a verejtékmirigyek működését. A bőrben található verejtékmirigyek száma 2 és 5 millió között van, vagyis az, hogy ki mennyire izzad, részben verejtékmirigyeinek számától függ. Egyes testtájakon különösen nagy sűrűségben találhatók verejtékmirigyek – többek között a tenyéren, a talpon és az arcon.

Kétféle izzadság létezik

Kétféle verejtékmiriggyel rendelkezünk. Az egyik típus az úgynevezett ekkrin mirigy, amelyből a legtöbb a tenyéren és a talpon van, de nagyobb számban megtalálhatók az arcon, a hajtöveknél is. Ezen mirigyek működését a szimpatikus idegrendszer szabályozza, váladékuk színtelen, szagtalan, vízszerű, közvetlenül a bőr felszínére ürül. Tulajdonképpen az általuk termelt váladék 90 százaléka víz, illetve ásványi sók, és némi tejsav van benne, ami savas vegyi hatást kölcsönöz. Ha valaki megnyalja, ez az izzadtság sós ízű. Ezek a mirigyek elsősorban stressz, sportolás, illetve a hőség hatására aktiválódnak, hiszen ez utóbbi szintén komoly fizikai megterhelés a szervezet számára, elsősorban a szív fokozott tevékenysége által.

A másik típusú verejtékmirigyek az apokrin mirigyek. Ezek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, és többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén találhatók meg. Működése csak serdülőkorban kezdődik el és fokozódik, majd idős korban jelentősen csökken. Cseppszerű váladékot termelnek, amelyeket nem közvetlenül a bőrfelszínre, hanem a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Ez a lúgos vegyhatású, tejszerű váladék sokszor kellemetlen szagú, ez adja az ember testszagát. Különösen erős szagú lehet a verejték, ha hosszabb ideig a bőrön marad, mert ilyenkor megindul a bőrbaktériumok általi bomlása, a keletkező bomlástermékeknek pedig már kellemetlen szaguk lehet.

Izzadásfokozók

A hőség mindkét típusú verejtékmirigy működését serkenti, de az izzadást egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az értágító hatás, és emiatt nagyobb felületen való hőleadás következményeként erősíti az izzadást az alkohol, a kávé, a csípős ételek, a koffein és a nikotin is. Ezért ezeket nagy melegben érdemes a kerülni. Egyes betegségek és gyógyszerek szintén fokozhatják az izzadást. Ilyen kórkép többek között a cukorbetegség, a pajzsmirigy-túlműködés, a depresszió, a lázas állapot, de például a non-Hodgkin limfómának és a leukémiának is gyakori első tünete az erős éjszakai izzadás. Fokozzák a verejtékezést például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagy például az aszpirin is.

Mikortól kóros az izzadás?

Ha valaki zavaró mértékben izzad, és ezt nem intenzív mozgás vagy a nagy hőség váltja ki, akkor érdemes először megfigyelnie magán, hogy milyen napszakban, mely testrészeken jelentkezik a fokozott verejtékezés. Ha például stressz, szorongás hatására indul be erős izzadás, az a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitását jelzi. Az elhízás hatására fokozódó izzadás viszont már inkább hormonális eredetű, és a hormonrendszer változásaira érzékeny verejtékmirigyek aktiválódnak.

Egyéni, hogy ki mekkora izzadásmennyiséget tart zavarónak, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valakinek kézfogáskor nedves a tenyere, vagy ruhájának hónalján tenyérnyi foltok éktelenkednek normál klímaviszonyok és nem megerőltető fizikai aktivitás mellett, ez kórosnak nevezhető. Ilyenkor belgyógyász, endokrinológus, bőrgyógyász, esetleg nőgyógyász, onkológus, pszichológus segítségével érdemes kiviszgálni a kiváltó okokat.

Mivel mérsékelhető?

Ha az izzadás hátterében stressz, a szimpatikus idegrendszer túlműködése áll, akkor segíthetnek a stresszoldó, relaxációs technikák, autogén tréning, illetve ritkán szorongáscsökkentő készítmények is alkalmazhatók. Segítséget jelenthetnek a helyileg alkalmazható izzadásgátló oldatok, dezodorok, fémsó, illetve aldehid tartalmú hintőporok, de rendszeres használatuk sokszor kiszárítja a bőrt, és irritációt okozhat az adott bőrfelszínen. A dezodorok általában csak a kellemetlen szagot közömbösítik, a verejtékezés megszüntetésére általában hatástalanok.