Mint minden sárgabarackszezonban, az idén is terjed a hosszú életű hunzákról szóló kör e-mail. Bár az e-mailben sok a csúsztatás, tény, hogy a sárgabarack, a magja, illetve a magjából préselt olaj jótékony hatású. A sárgabarack azonban nem a hosszú élet titka.
A hosszú élet titka
A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Nem sújtják őket az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomásproblémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek. Titkuk bizonyítottan táplálkozási szokásaikban keresendő. A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. A gyümölcsöt az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját sem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30–50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
A hunzák fantasztikus egészségi állapotáról szóló híradások elsősorban annak a kevés nyugati utazónak a beszámolóin alapulnak, akik a XIX. század végén, a XX. század első felében eljutottak a Hunza-völgybe, és akik az objektivitás helyett inkább egy rózsaszín szemüvegen keresztül tekintettek az egzotikus népcsoportra. Tény, hogy a hunzáknál sokáig nem voltak jellemzőek a civilizációs betegségek, ám ennek ára volt. Emberfeletti munkával teraszos földművelést alakítottak ki a völgyben, amelyben éltek, ám a megtermelt táplálék még így sem volt elegendő, a tavaszi hónapokban gyakran éheztek. A sok munka és az ezzel járó mozgás, illetve a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló élelem, a rendszeres tavaszi böjt megvédte őket az elhízástól. Nyáron, amikor termettek a zöldségek/gyümölcsök, jellemzően csak friss, nyers ételt fogyasztottak, szinte teljesen vegetáriánusok voltak, húst csak a téli hónapokban ettek. Elzártságuknak köszönhetően számos betegséggel csak a XX. század második felében találkoztak, csakúgy, mint a finomított vagy feldolgozott élelmiszeripari termékekkel. Az 1950-es évekig ismeretlen volt számukra a cukor, és mézet sem készítettek, aszalt sárgabarackkal édesítettek. A sárgabarackot egyébként is sokoldalúan felhasználták, és a gyümölcs feltehetőleg hozzájárult ahhoz, hogy a hunzákat a mai napig az egyik leghosszabb életű népcsoport közé sorolják.
Magja ciánt is tartalmaz
A sárgabarack húsának legfőbb előnye magas flavonoidtartalma, ezért antioxidáns hatású, és ily módon segíti a daganatok megelőzését. Emellett béta-karotint is tartalmaz, amely az A-vitamin előanyaga, és segíti a szem, a bőr, a haj, valamint a köröm egészségének megőrzését is. A gyümölcs gazdag C-vitaminban is, az ásványi anyagok közül pedig káliumot, ként, foszfort, magnéziumot és vasat is tartalmaz nagyobb mennyiségben.
A sárgabarackmag a hunzák miatt került a táplálékkiegészítő ipar figyelmének középpontjába. Felmerült, hogy a hunzák hosszú életüket ennek köszönhetik, ezt azonban tudományosan nem igazolták, azaz nem a sárgabarackmag a hosszú élet titka. Vannak azonban kísérletek, amelyek szerint a barackmagban található cián-glikozidok a kemoterápiához hasonlóan hatnak: elpusztítják a rákos sejteket. Ismerünk édes és keserű magvú sárgabarackot, az utóbbiak magjában több a ciánvegyület, ez adja a mag keserűségét is. A cián-glikozidok egyébként szinte minden csonthéjas gyümölcs magjában megtalálhatók, legnagyobb mennyiségben a keserű mandulában. De nem ez az egyetlen fontos vegyület a magban, ugyanis igen magas a magbél B17-vitamin tartalma is, amelynek pedig a rák megelőzésében lehet jelentősége. (A B17-vitamin elnevezés a laetrile vegyület fantázianeve.)
A kereskedelemben kapható sárgabarackmag-olaj könnyen emészthető, telítetlen zsírsavakban és tápanyagban gazdag, ezért fogyasztás mellett bőrápolásra, a ráncok kisimítására is alkalmazható. Főleg a tibeti barackfajták magja gazdag olajban, de már Európában, a Conti-Alpokban is van olyan sárgabarackfaj, melyet kisebb ültetvényekben, kifejezetten az olajáért ültetnek. A gyümölcsészet számára egyébként a következő évek kihívása olyan sárgabarackfajták nemesítése lesz, amelyeknek alacsony a szacharóztartalma. A kajszi ugyanis magas szacharóztartalma miatt megterheli a szervezetet, növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A szakemberek hagyományos fajtán alapuló, de mérsékelt szacharóztartalmú fajtát igyekeznek előállítani és szelektálni.
A sárgabarackmag fogyasztását nem szabad túlzásba vinni: 5-6 testsúlykilogrammonként maximálisan 1 mag ajánlott naponta. Például egy 60 kilós ember körülbelül 10 magot ehet meg naponta. Kis mennyiségű ciánvegyületet a szervezet enzimei ártalmatlanítanak, nagyobb mennyiségűt azonban nem. Részben ez az oka, hogy sem az USA-ban, sem az Európai Unióban nem engedélyezik az amigdalinnak is nevezett vegyület forgalmazását például táplálék-kiegészítőkben.
