A minap felröppent a hír, hogy valószínűleg vissza kell szolgáltatni Japánnak azokat a mammográfkészülékeket, melyeket a távol-keleti ország ajándékba adott Szerbiának. Kiderült ugyanis, hogy a berendezésekből olyan egészségügyi intézményekbe is került, amelyekben azóta is kibontatlanul, vagyis használaton kívül állnak, máshol pedig nincsenek kihasználva. Az ok: Szerbiában nincs elegendő számú szakkáder, akik szakszerűen tudnák kezelni ezeket a korszerű berendezéseket.
Prof. dr. Slavica Đukić-Dejanović egészségügyi tárcavezető Újvidéken tett szerdai látogatása során elmondta, hogy megvitatják a japán nagykövettel és az adományozókkal az ajándék mammográfok körül kialakult problémát, és intézkedéseket foganatosítanak mintegy 100 radiológus mielőbbi kiképzése céljából. Azon munkálkodnak, hogy felkészítsék szakembereinket a gépek kezelésére, és arra, hogy képesek legyenek leolvasni a szűrővizsgálatok alkalmával készült felvételeket.
Az ügy kapcsán prof. dr. Vesna Kopitović tartományi egészségügyi titkár nem kívánt nyilatkozni a sajtó képviselőinek.
Emlékeztetőül mondjuk el, hogy az ázsiai ország tavaly ajándékozott Szerbiának 30 analóg mammográfot és 2 digitális berendezést, azzal a céllal, hogy támogassa Szerbiában a rák elleni küzdelmet. A csaknem 6 millió euró értékű projektum keretében kiegészítő felszerelés is érkezett Japánból, és a tervnek része volt a szerbiai szakemberek Japánban történő továbbképzése is. Az utóbbira viszont a mai napig nem került sor.
Az előzmények
Szerbiában a rák a második halálozási ok a szív- és érrendszeri megbetegedések után. Évente mintegy 32 000 új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, s a kór csaknem 20 000 ember halálát okozza. Azokban az országokban, amelyekben két évtizeddel ezelőtt megkezdték a szükséges óvintézkedések bevezetését e betegség megelőzése érdekében, ma már jóval kevesebb rákos esetet jegyeznek. A korai felismerés félsiker, ugyanis minél korábban fedezik fel az elváltozást, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, a hosszabb túlélésre, mert a későbbi áttétek súlyosbítják a beteg állapotát, így drasztikusabb kezelést, kezeléskombinációkat kell alkalmazni. Néhány évvel ezelőtt a szerbiai egészségügyi minisztérium nemzeti rákellenes programot dolgozott ki, amelynek célja a daganatos megbetegedések számának csökkentése, a rákbetegek életének hosszabbítása, életminőségének javítása.
Szerbiában évente mintegy 4000 nő betegszik meg mellrákban, és 1600-an halnak bele a kórba. Vajdaságban csaknem 1500 nő esetében diagnosztizálják e súlyos betegséget. Az országos szintű adatok alapján jelenleg az esetek mindössze 4-5 százalékát sikerül felfedni a korai stádiumban, ugyanakkor a világon ez az arány 30 százalék.
A japán segélynek, valamint az egészségügyi minisztérium programjának köszönhetően megteremtődnek a feltételek az országos szintű rendszeres rákszűrési program megkezdéséhez. Ennek keretében kétévente egy alkalommal vizsgálatra hívják az egészséges nőket, elsősorban a veszélyeztettet csoportba tartozókat, vagyis a 45 és 69 év közöttieket. Ha a két vizsgálat közötti időszakban az orvosok valamilyen elváltozást észlelnek, ez azt jelenti, hogy korai fázisban sikerült felfedni, ennek köszönhetően van esély a sikeres gyógykezelésre. Ilyen esetekben a teljes kigyógyulás lehetősége csaknem 90 százalékos. A korai felfedés tehát hozzájárul a betegek jobb életminőségéhez, az elhalálozások számának csökkentéséhez, végezetül, de nem utolsósorban az egészségügyi kiadások csökkenéséhez is. A mellrák korai fázisban történő diagnosztizálása ugyanis jóval olcsóbb, mint az előrehaladott állapotban lévő elváltozás gyógyítása.
Amikor a miniszter mellébeszél...
Miután az egészségügyi minisztérium a japán szakemberekkel karültve feltérképezte a szerbiai helyzetet, a távol-keleti ország kormánya úgy döntött, hogy mintegy 5,8 millió euróval támogatja a mellrák korai felfedésére irányuló széles körű szerbiai akciót. A projektum magában foglalta 2 digitális, 30 analóg mammográf, 24 CR-műszer és egyéb berendezés ajándékozását Szerbiának, valamint e korszerű berendezések szakszerű kezeléséhez szükséges hazai szakemberek továbbképzését Japánban. A szóban forgó projektum 39 egészségügyi létesítményt – 16 egészségházat, 19 egészségügyi központot, 3 kórházat és 1 klinikai központot – ölelt fel. Tavaly nyáron több helység, köztük Szabadka, Újvidék, Kraljevo, Valjevo, Zaječar kapott a korszerű felszerelésből, melynek köszönhetően várhatóan néhány év múlva számítani lehet a mellrákban elhunytak számának mintegy 30 százalékos csökkenésére – legalábbis ezt ígérte dr. Zoran Stanković akkori egészségügyi miniszter.
A lapunknak tavaly nyáron Újvidéken, a mammográf készülék átadásakor adott interjújában a tárcavezetőtől arra is választ kértünk, hogy az egészségügyi minisztérium gondoskodott-e arról, hogy a szervezett mellrákszűrési program megvalósításához – melyben 39 egészségügyi intézmény vesz részt – legyen elegendő számú radiológus, lévén, hogy az elmúlt időszakban többször elhangzott, kevés az ilyen szakosítású orvos?
A helyzet rendezése céljából tegnap Slavica Đukić-Dejanović megbeszélést tartott a szerbiai klinikai központok igazgatóival, az orvosi egyetemek dékánjaival, a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet, valamint a köztársasági onkológiai szakbizottság képviselőivel. Az összejövetelen az egyetemek dékánjai támogatták mintegy 100 radiológusok gyors továbbképzését. |
A miniszter asszony tegnap találkozott a japán adományozókkal is, és tájékoztatta őket az intézkedésekről. Elmondta, hogy a projektum megvalósítása 2011 augusztusától 2012 augusztusáig megrekedt, ezért nem valósulhatott meg a tervezett szűrőprogram. Folyamatban van az egészségbiztosításról és az egészségvédelemről szóló törvény módosítása, melynek értelmében a jövőben azok a kockázati csoportba tartozó nők is jelentkezhetnek szűrővizsgálatra, akiknek nincs egészségbiztosítása. |
Eddig a japán donációból érkezett berendezéseknek köszönhetően Szerbiában 73 967 nőt vizsgáltak meg. |
„Valóban nincs elegendő radiológusunk,ezért a közelmúltban elfogadott egészségügyi törvény módosításában erre a kérdésre is kitértünk. Az a célunk, hogy az évek óta tartó hiányt minél előbb pótoljuk, de ez nem történhet egyik napról a másikra, hiszen a szakosítás több évig tart. Az egészségügyi törvény módosításával az orvosok a gyakornoki státus letelte, illetve az eredményes szakvizsga után azonnal megkezdhetik a továbbképzést. Ami a japán donációból származó mammográfok és egyéb berendezések szakszerű kezelését illeti, lesz elegendő radiológus és technikus. Az egészségügyi intézmények a szakorvosok ésszerű elosztásával úgy szervezik meg a munkát, hogy ezeknek a berendezéseknek a kapacitását maximálisan ki tudják használni” – nyomatékosította Stanković. Kérdésünkre pedig, hogy mit tervez a minisztérium az agyelvándorlás megakadályozása érdekében, lévén, hogy sok fiatal, köztük számos orvos hagyja el az országot, miközben a szerbiai egészségügyben kevés például a radiológus, a miniszter elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy marasztalják a fiatal orvosokat, hogy azok itthon találják meg boldogulásukat. A szűkös anyagiak ellenére legkésőbb a 2012-es év elejéig igyekeznek megoldani foglalkoztatásuk kérdését – mondta még tavaly augusztusban.
Újvidéki helyzetkép
Hogy mennyire fontos a rák korai felfedése, bizonyítja a székváros példája. Az Újvidéki Egészségházban 2009-ig a megelőzésre nem sok figyelmet fordítottak, ám azóta változott a helyzet. A városi vezetőség adományának köszönhetően, amelyből egy mammográfot vásároltak, 2009-ben 2000 mellrákszűrést végeztek el, 2010-ben azonban 1000-rel többet. Tavaly 35 000 nőt hívtak mammográfiavizsgálatra, 15 140 esetben végezték el az ellenőrzést, 120 nőt küldtek további kivizsgálásra, 69-et pedig megműtöttek. Az Újvidéki Egészségház sikeresen együttm-ködik a kamenicai onkológiai intézettel. Az idén eddig 20 000 nőt értesítettek a szűrővizsgálat lehetőségéről, és 12 000 vizsgálatot el is végezte. A jó eredményeknek köszönhetően az Újvidéki Egészségháznak a már meglévők mellett jóváhagyták még két radiológus alkalmazását.
