2024. szeptember 4., szerda

A védőoltások szerepe az egészségmegőrzésben

A nyugati orvoslás (a modern orvostudomány) legnagyobb, leghatásosabb és legáldásosabb tevékenységének tartom a védőoltások elterjesztését a Földön. Ehhez hasonló, emberiséget mentő felfedezésre az utóbbi háromszáz évben nem került sor.

Az ötletet Edward Jenner angol sebész a XVIII. században tett megfigyelése alapozta meg.

Megfigyelése a következő volt: Az Európában rettegett himlőjárvány nem vagy alig betegítette meg az angol fejőnőket.
A fejőnők fejés közben apró kézsérüléseket szenvedtek, így az állati himlő, a tehénhimlő kórokozója a szervezetükbe került. Ez emberi betegséget nem váltott ki, de nagyfokú védelmet nyújtott az emberi himlő (feketehimlő) kórokozója ellen a szervezetben kiváltott ellenanyag-reakcióval. Ez a megfigyelés az alapja az elmúlt századokban kifejlesztett aktív és passzív védőoltásoknak.

Az orvostudomány bizonyította, hogy a védőoltások segítségével sok millió ember egészségét és életét lehet megóvni. Az már feledésbe merült, hogy a diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanusz (rángógörcs) milyen pusztítást végzett Európában. Az idősebb korosztályban még élő emlék a gyermekbénulás okozta tömeges halál és bénulás, amely az aktív immunizálásnak köszönhetően mind gyermekeink, mind a felnőttek körében gyakorlatilag megszűnt.
Minden orvosi beavatkozásnak vannak mellékhatásai és lehetnek szövődményei. A védőoltásoknak az előnye egyértelműen messze meghaladja az esetleges szövődmények károkozását.

Az aktív és passzív védőoltásokról elmondható: Isten áldásai az emberiségre, egyben az orvostudomány legnagyobb felfedezései. Tudományos megközelítésben a legnagyobb probléma az, hogy a vírusok és a baktériumok képesek megváltoztatni a tulajdonságaikat, ezért szüntelen kutatás és fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a módosult tulajdonságokkal, kórokozókkal szemben (vírusok, baktériumok) a hatásos védőoltást kifejlesszük.

Minden élőlény, így az ember is megkapta a Teremtőtől azt a képességet, hogy a külső ártalmak ellen védekezzék. Ezt a védekezőrendszert immunrendszernek nevezzük.
Az immunrendszer működését testi, lelki, szellemi hatások befolyásolják. Ez a hármas egység, test-lélek-szellem harmóniája adja az egészséget. A testi legyengülés, bármilyen okból következik is be (hiányos táplálkozás, mozgáshiány, a napfény hiánya, szellemi vagy lelki gyötrelem), súlyosan gyengíti az immunrendszerünket. Fentiekkel magyarázható, hogy többen haltak meg az I. világháborút követően influenzában (spanyolnáthában), mint a háború harcterein.

A védekezőrendszerünk erősítésében tehát a természetben fellelhető nem génmanipulált, kémiailag nem szennyezett táplálékok alapvetően fontosak, a szabadban való testmozgáshoz hasonlóan. Az immunrendszerünk erősítésében szintén alapvető fontosságú a lelki, szellemi örömök szerzése.

Influenza

Gyakran elmondtam, hogy a Holdon járunk, a csillagközi térben utazgatunk, de az emberiség a náthával mit sem tud kezdeni. A felső légúti fertőzések leggyakoribb kiváltója az influenzavírus-fertőzés. Az influenzafertőzés szezonális, évszaki jellegű. Ezt a tapasztalást némiképpen módosította, hogy repülőgéppel a világ bármely pontjára eljuthatunk és importálhatjuk a betegséget. De a náthaláz változatlanul szezonális betegségnek jelölhető meg.


Miért alakulhatott ki ellenérzés, bizonytalanság az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban?

Azért, mert a betegek elvesztették bizalmukat orvosukkal szemben. Az orvosok gyakran nem a betegek érdekeit nézik, mert sokan közülük a gyógyszergyárak vagy a politika játékszereivé váltak.

Hogy alakult ki a bizalmatlanság?

Az írott és elektronikus hírszolgáltatás az információáramlást ellenőrizhetetlenné tette. A felkészületlen, csak a szenzációt hajszoló újságírók, riporterek pedig rendkívül nagy kárt okoztak. Számukra a szenzáció fontosabb, mint az információ.

Milyen adatokra támaszkodhatunk, ha az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatosan vezető orvosok (magyar miniszterek, volt miniszterek), a világsajtó hamis adatokat közöl?

1. A német újságokban, televízióban megjelenő hírekben egyértelműen bizonyították, hogy a H1N1 elleni védőoltás kétfajta gyártási technológiával készült. Az egyik fajtát a politikusoknak és gazdag embereknek gyártották, a másik fajtát az egyszerű embereknek.

2. Magyarországon oltósátrakat hoztak létre, ahol gyakran asszisztensek adták be a védőoltást orvos jelenléte nélkül. Így az embereknek lehetőségük sem volt, hogy a védőoltások előnyeiről, hátrányairól orvosi vagy gyógyszerészi felvilágosítást kapjanak.

A televízióban, újságokban a gyógyszerek vagy gyógyhatású készítmények ismertetésében minden reklámszöveg azzal fejeződik be: „A mellékhatásokról kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészet!”

Egyértelműen megfogalmazható, hogy az oltósátrak felállítói a mindenkori törvények szerint bűncselekményt követtek el. Bűncselekményt követtek el azért is, mert sem az oltás felvevőjét (a polgárt), sem az orvosokat, sőt a gyógyszerészeket sem tájékoztatták az oltóanyag pontos összetételéről és esetleges szövődményeiről. A bizalomvesztés óriási volt az egészségügyi vezetés és az orvostársadalom iránt. A híradásokból egyértelművé vált mindenki számára, hogy a H1N1 elleni védőoltások sokkal inkább szolgálták a gyógyszergyárak anyagi haszonszerzését, mint a betegek egészségének megóvását.

A tisztességes, betegekért aggódó orvosok jelezték, hogy a H1N1 elleni védőoltásban a higany (nehézfém) koncentrációja a szükségesnél magasabb. Köztudott, hogy a higany az általános immunitást gyengíti.

Összegzésül
Ha hazug a politika, hazug a társadalom, hazug a gazdaság, akkor az orvostudomány is hazuggá válhat. Éppen ezért névvel kell vállalni véleményünket.

Személyesen kijelentem: a védőoltások az emberiség javát szolgálják, gyermekeink egészségét óvják.

3. Az interneten megjelenő félelemkeltő cikkek az autizmussal, az autoimmun betegségekkel, a
gyermekkorban kialakuló rákbetegségekkel kapcsolatban felvetették a védőoltásokban jelen levő
higany és más stabilizáló szerek lehetséges szerepét. Ez az információ azért rendkívül
ártalmas, mert az orvostudomány sohasem vizsgálta komplexitásában ezt a kérdést.
A táplálkozásunkban jelen levő több tízezer élelmiszer-adalék – emberi elmével – nem is vizsgálható, mert ezeknek a nagy száma a variációs lehetőségeket végetlenné teszi. Ebben a vegyszerek által manipulált világban a védőoltások stabilizáló vegyületeinek káros hatása csak felbecsülhető, de egzaktan nem vizsgálható.

Ha az általános immunrendszerünket védeni akarjuk, akkor sokkal nagyobb jelentőségű élelmünk vegyi szennyezése, ill. az elektromos és elektromágneses szennyezés (elektromos hálózatok, számítógép, mobiltelefon, mikrohullámú sütő stb.), mint a védőoltásban szereplő ún. stabilizáló anyagok.
De tudni kell, hogy a védőoltásokban szereplő stabilizáló adalékanyagok azt a célt szolgálják, hogy a legyengített vírus vagy baktérium a védőoltásban el ne szaporodjék. Természetesen olyan anyagokkal és olyan mennyiségben, töménységben kell ezt elérni, hogy szervezetünkben a legkisebb kárt okozza.

Ez a mindenkori orvostudomány feladata.