Sok anyukának problémát okoz eldönteni, vajon használjanak-e cumit vagy sem. Van, aki meg sem próbálja, fél a tejmennyiségtől, a rászokástól, mások meg épp fordítva: attól félnek, hogy folyton a cicin lóg majd a baba, és az ujját fogja szopni, ettől pedig csúnyák lesznek a fogai.
A csecsemők, a tipegők és az óvodáskorú gyermekek szopási szokásai befolyásolják a száj, az állkapocs és a fogak anatómiai megjelenését. Ezenkívül azt is kimutatták már, hogy a szoptatás elősegíti a légzési és a nyelési koordináció kialakulását. Az eredmények már csak azért is fontosak lehetnek, mert az utóbbi néhány évtizedben fokozódott a cumisüvegek és a cumik használata.
Egy újszülöttnek cumit adni teljesen felesleges és egyben káros is. A kicsi akkor ismerkedik a szopizással, akkor alakul ki a technikája, a cumi azonban ebben megzavarja, hiszen ez egyfajta átverés: a baba azzal az ösztönnel jön a világra, hogy az életbenmaradás a szopizással egyenlő, ha pedig feleslegesen szív, nem jut táplálékhoz, becsapjuk őt. Ameddig nem alakul ki a kereslet-kínálat viszonya, addig bizony minden egyes sírásra szoptatással kell reagálni, ezért nagyjából 6-8 hetes korig nem javasolt cumit adni a babának.
A cumi mértékkel való használata jó partnere lehet a családnak, de sajnos nehéz igazán jól használni. Egyrészt a cumi nem a legjobb barátja a szoptatásnak. Teljesen más technikával kell szívni a cumit, mint a cicit. Tehát egy egészséges, jól szopó babánál nem érdemes cumival közbeavatkozni. Cumizavar jele lehet, ha a baba dühösen tépi a cicit, bekapja, kiköpi, sír mérgesen. Ha a szoptatás mellett használunk cumisüveget is, jelentkezhet a cumizavar is. Ha szoptatással indultunk, ajánlott az igény szerinti szoptatás mellett kitartani, így a baba megnyugtatásához sem kell egy tárgyat választanunk.
Hátránya a cuminak, hogy gyakran, ha feszült a légkör, ezzel teremtünk csendet. Egy baba sohasem szeszélyből vagy zsarnokoskodásból sír. Ha megfejtjük nyűgösségének okát, igazából nincs is szükség egy ilyen eszközre. Tehát a cumi képes elvenni az anyának azt a tulajdonságát, amivel megpróbálja megfejteni, mit is jelez a gyermeke. Valóban előállhat viszont olyan eset, mikor az anyának időre van szüksége, kimerült, fáradt, a baba nem alszik el, és épp nem tud segítséget kérni rokontól, baráttól, ilyenkor lehet segítség a cumi. A nem szopó gyermek is megnyugtatható testközelséggel, türelemmel, megfejthető sírásának, jelzésének oka, és szopómozgás iránti igényét megoldja ujjszopással.
Az egyáltalán nem cumizó gyerekek is átesnek egy ujjszopási perióduson, ami teljesen normális és a fejlődés természetes velejárója. Ez kb. 3 hónapos korban kezdődik, 6-8 hónaposan tetőzik, majd egyéves kor után fokozatosan csökken. Egészséges gyermeknél teljesen normálisnak tekinthető akár 5 évesen is az ujjszopás. Figyelemfelhívó jel azonban, ha a nagyobb gyermek napközben is rendszeresen szopja az ujját. Ez jelentheti, hogy menekülni próbál egy számára ijesztő valóság elől, és ezzel a tevékenységgel fordul a saját kis világába.
A három hónaposnál fiatalabb baba is képes szopni az ujját, csócsálni az öklét, akár párhetesen is, de ilyenkor azzal még nincs tisztában, hogy az ő ujja az, amit szopik. De ha hozzáér a szájához, automatikusan kiváltódik a szopóreflex. Ne tiltsuk ezt neki, az sem baj, ha segítségére vagyunk ebben.
Későbbi életkorban, mikor választani kell, hogy a játékot vegye-e a kezébe, vagy az ujját szopja, egészséges lelkű gyermeknél egyértelmű a választás. Pici babánál érdemes figyelni arra is, hogy az ujjszopás (az ököl csócsálása) jelentheti a szoptatás iránti igényt is. Sok esetben csökkent az ujjszopás mértéke, mikor ujjszopás kezdetekor cicit kapott a baba.
Az ujjszopásról vagy cumiról való leszoktatás is érdekes, hiszen ha látjuk, hogy a szopómozgás megléte milyen hosszú ideig normális, és idővel mennyire korlátozódik a használata, csökken az igény önmagától is, talán nem is kell bevetni a különböző meséket és praktikákat. Ha odafigyelünk a jelekre, megvárhatjuk, míg a gyerek magától jut el oda, hogy abbahagyja, mikor készen áll rá. Ne döntsük el a gyerek helyett, meddig használhatja ezt a lazító-megnyugtató technikát, amit felfedezhetett és kifejleszthetett magában, ha a mindennapokban kiegyensúlyozott, életkorának előrehaladtával kifejleszti megküzdési stratégiáit, és a fent leírt módon egyre csökken a szopizás iránti igénye!
Nem ajánlottak a különböző csípős, keserű és egyéb oldatok, krémek, melyek undort (vagy akár félelmet) keltve próbálják a gyereket leszoktatni akár a cumiról, akár az ujjszopásról. Törést tud okozni az is, ha hirtelen egyik napról a másikra tűnik el például a cumi, minden előzetes figyelmeztetés nélkül.
Összességében a babának, gyermeknek szüksége van a szopómozgásra és az élményre, az ehhez vezető utat pedig minden előzetes szoktatás nélkül megtalálja kis kezén, édesanyja cicijén, de ha valaki mégis a cumit választja, figyeljen oda a mértékre, és lássa meg, milyen esetekben akarja használni és miért! Ha ezt a választ megkapják, segíteni fog mértéket tartani.
