Sokszor feltevődik a kérdés: mekkora legyen az elfogyasztott étel mennyisége? Mikor kell abbahagyni az evést? Egy jó, régi skót mondás szerint: Az étkezést akkor hagyd abba, amikor a legjobban esik az étel!
Az elfogyasztott élelem „méretének” nem szabad nagyobbnak lennie a gyomornál. A gyomor térfogata átlagembernél 1 liter, illetve körülbelül az egyén két összezárt és szorosan egymás mellé helyezett ökle méretének felel meg: egyszerre ennél többet enni tehát semmiképpen sem érdemes.
Az a gond, hogy ha erőltetjük a táplálkozást, a gyomor mérete növekedni fog.
A gyomor rugalmas, ezért képes tágulni és összehúzódni. Minél több ételt fogyasztunk, annál jobban növekszik. A fogyni vágyók számára azért van jó hír is: a kitágult gyomor nagyon hamar, 2-3 hét alatt visszanyeri egészséges méretét, és ettől kezdve sokkal kevesebbel is „beéri”. Egy másik fontos kontrolltényező lehet az első reflexszerű sóhajtás, amelyet az evés elkezdése után észlelünk. Legtöbben erre egyáltalán nem is figyelünk fel, de ez a reflex minden esetben akkor jelentkezik, amikor a gyomor tágulni kezd, és a rekeszizom teret ad neki. Szedjünk kisebb adagokat egyszerre, hogy ilyenkor abba tudjuk hagyni, és figyeljünk tudatosan a sóhajtásra!
Figyeljünk oda szervezetünk jelzéseire, és hagyjuk ott bátran az ételt! Eleinte jóval többet kíván a szemünk, de hamar megszokjuk azt is, mekkorák a számunkra egészséges adagok az egyes napszakokban. Soha ne gyűrjünk le semmit, főleg csak azért, hogy ne dobjuk ki az ételt, ne legyünk konyhamalacok, és ne nevezzük pazarlásnak a mértéktartást! Tanuljuk meg inkább ideális mennyiségűre csökkenteni az adagokat!
Vezéreljen bennünket ebben az ésszerűség és a mértéktartás! Egyszerűen tanuljunk meg magunknak megálljt parancsolni!
Thomas Jefferson, az Egyesült Államok egykori elnöke (1801–1809) szerint „soha ne bánd, hogy keveset ettél”.
Feltevődik a kérdés: Hányszor együnk naponta? Ideális volna 2 alkalommal.
Természetesen a fiataloknak, a serdülőknek megengedett a napi háromszori étkezés, de a vacsora legyen mindig könnyű étel, és ne fogyasszuk későn!
Milánói kutatók kísérletei alapján a napi négy étkezés megkétszerezi a vastagbél és végbélrák kockázatát a napi két étkezéssel összehasonlítva.
Ismerős ez a közmondás: „Reggelizz, mint a király, ebédelj, mint a szolga, vacsorázz, mint a koldus!”
Sőt bármennyire is nevetséges Don Quijote figurája, mondása nagyon is helytálló:
„Ebédelj keveset, Sancho barátom, és vacsorázz kevesebbet, mert a gyomor az a műhely, ahol az egészséget és az életet kovácsolják!”
Nem mindegy, mivel töltjük meg a gyomrunkat. Ne feledjük: „Amit eszel, azzá leszel.”
Kérdezzük meg magunktól, hogy elménk diktál a gyomrunknak, vagy gyomrunk az elménknek. Vajon melyik a helyes? Nevelni kell magunkat, hogy az elme diktáljon, ne a gyomor kívánságainak tegyünk eleget.
Nem tudom, hallotuk-e már a követekző mondást: én csak egyszer eszem naponta, reggeltől estig. Nagyon szeretünk eszegetni, csipegetni, „csak kóstolgatni”.
Tudnunk kell, hogy a gyomornak pihenésre van szüksége. Az elfogyasztott étel 4-5 óra alatt ürül ki a gyomorból, majd 1 óra pihenésre van szüksége, hogy fel tudjon készülni a következő étel befogadására. Ez alatt az idő alatt tehát vízen kívül semmi mást nem ajánlatos fogyasztani.
