A fluorozást mint a fogszuvasodás elleni védelmet a XX. század negyvenes éveiben vezették be, mégpedig az USA-ban. A fluor (F), melynek régies magyar neve folyany, a halogén elemek közé tartozik, és a legreaktívabb közülük. Fokozott reaktivitása miatt a természetben csak vegyületek formájában található. Nem lehet üvegben tárolni, mert kimarja. Melegítéssel vegyül a legtöbb fémmel, még az arannyal és a platinával is.
Legfontosabb ásványa a fluorit (CaF2), kriolit (Na3AlF6) és a fluoroapatit (Ca5(PO4)3F). Iparilag a kálium-fluorid és hidrogén-fluorid száraz elektrolízisével állítják elő.
A fluoridok hatása az élő szervezetekre
Az elemi fluor, a hidrogén-fluorid és a vízben oldódó szervetlen fluoridok nagyon mérgezőek és maró hatásúak. Vigyázni kell, nehogy a bőrre és a szembe kerüljenek. A bőrben mind beljebb hatolnak, mivel hidrogént vonnak el belőle, és HF keletkezik. Az idegvégződések is károsulhatnak. Reakcióba léphetnek a csont és a vér kalciumával, így előidézhetnek szívritmuszavarokat, csontritkulást, -törékenységet is, ha huzamosabb ideig hatnak a megengedettnél nagyobb mennyiségben.
A fogakba és a szervezetbe a fogkrémekkel jut be a nátrium-fluorid (NaF) vagy amin-fluorid, mely szerves vegyület. Felszívódva a fogakban, a zománc hidroxiapatitját helyettesíti fluorapatittal, mely sokkal ellenállóbb a szuvasodásra a savas közegben. Ezért használják a fogkrémekben adalékanyagként.
A fluoridok felhasználása
– A fluorra nagy szükség volt/van az atomiparban az atomboma előállításánál. A ritkán előforduló U238 izotópot szűrik ki vele, újabban pedig speciálisan centrifugálják. Mint káros melléktermék fordul elő.
– Az alumíniumipar és a foszfátos műtrágyaipar káros mellékterméke.
– Használják még maratásra a félvezetőiparban, a fluorplazmát pedig a nanotechnológiában.
– Matt üvegek előállításánál is használják a HF-t.
– A fluorozott polimerek tapadásgátlók edények felületén stb. Ilyen a teflon.
– A hűtőgépek freonjában és olykor a tűzoltó berendezésekben is található fluor.
– A nátrium-fluorit a rovar- és patkányirtók szerves része, persze sokkal nagyobb adagban.
– Speciális fertőtlenítőszerek alkotóeleme.
– Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölő szerekben és természetesen szinte a legtöbb fogkrémben. Egyes országokban az ivóvizet is fluorozzák.
– Újabban egyes ásványvizekben is megjelenik mint adalékanyag.
– A sarin ideggáz egyik alapvető összetevője (isopropyl-methyl-phosphoryl fluoride) és egy pszichiátriai hangulatjavító, a Prosac alkotóeleme (fluoxetin-hidroklorid).
A fluoridok állítólag – megfelelő mennyiségben adagolva az ivóvízhez – megadó, kezelhető magatartást és intelligenciavesztést is kiválthatnak. Ezt már 1940-ben is felhasználták a szovjetek a rabok kezelhetővé tételére a koncentrációs táborokban.
A fogászatban a fluort mint nátrium-fluoridot használják, oldat vagy gél formában, a szájüreg öblögetésére vagy a fogak ecsetelésére. Ilyenkor öblögessünk kb. 0,5-1 percig, utána pedig alaposan mossuk ki a szánkat! Ugyanez érvényes az ecsetelésre, mely 10–20 percig tart nyálelszívás mellett, utána pedig alaposan ki kell öblíteni a szájüreget. Ilyenkor a NaF hatása csak lokális, tehát csak a szájüregben hat, beszívódva a zománcba, fluorapatitot kialakítva.
A NaF színtelen vagy kristályos anyag, amely a vízben jól oldódik, de a víz hatására nem alakul át hidrogén-fluoriddá, és nem marja az üveget. Mégis mérgező anyagként tartják számon, melynek halálos adagja 5–10 g 70 kg-os testsúlyú emberre vonatkoztatva. Az ivóvízben, ha fluorozzák, a fluor max. mennyisége 4 mg/l=4ppm, míg a fogkrémekben a fluorid kb. 1000–1450 ppm, vagyis 100 g fogkrémben kb. 0,1 g fluorid van.
A fogszuvasodást tulajdonképpen az acidogén, vagyis savtermelő bacillusok idézik elő (Streptococcus mutans, lactobacillus), amelyek a fogkőben és a lepedékben szaporodnak el, és a szájba jutó szénhidrátokat (pl. cukrokat) valamilyen szerves savra bontják le (ecetsav, tejsav), amelyek a fogak kalcium-foszfátját kioldják. Ez a demineralizáció. Normális esetben a nyál mint puffer reagál, semlegesíti a savas közeget, és visszajuttatja a kioldott ásványi anyagokat. De ha valamilyen ok folytán ez nem következik be, akkor fellép a fogszuvasodás először fehér, krétaszerű folt alakjában, ha netán súlyosbodik az elváltozás, akkor sérül a zománc, az alatta levő dentinből még gyorsabb tempóban kioldódnak az ásványi anyagok, főleg a kálcium és a foszfátok, és kilyukad a fog. A kalcium a fogban apatit formájában van jelen. Ez egy ásvány, mely a kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, kalcium-fluorit és kalcium-hidroxid keveréke. Minél nagyobb a zománc és az apatit fluorapatit-tartalma, annál ellenállóbb a fog a saverózióval szemben, és keményebbé is válik. A bejutó nátrium-fluoridból a fluor a hidroxiapatitot fluorapatittá alakítja, tehát javítja a fog minőségét. Ilyenkor kell körültekintőeknek lennünk, és a mennyiségre, a dózisra vigyáznunk, mert ha nagyobb mennyiségben visszük be a fluort, mint ajánlott, akkor fluorózis jelentkezhet, ami nem más, mint a fluoridok káros hatása a fogakra, csontokra. Ilyenkor már szürkés-barnássá, foltossá válhatnak a fogak, és nemhogy keményebbekké, inkább törékenyebbekké válnak, mint a csontok is, persze a kalcium-fluor által történő lekötése miatt.
A fluor adagolt dózisát tehát nagyon óvatosan kell meghatároznunk, mivel a természetes vizek is tartalmazhatnak fluoridot. Nálunk, Vajdaságban csak Zombor környékének ivóvizéből mutatható ki nagyobb mennyiségben fluorid, de az arány a megengedett tartományban, 4 ppm alatt marad. Kínában van egy övezet, ahol az ivóvíz nagy mennyiségben tartalmaz fluoridot, néhol 21 mg/l-t, és arzént is. Megfigyelték, hogy itt a gyermekek közül többen csökkent IQ-val születnek. Végül hiányosnak találták ezt a kivizsgálást, és nem tartották mérvadónak.
Mindezt megismervén és látván nem árt tudni, hogy mivel a fluort széles körben használják, és jelen van sok helyen, jó vigyázni a bevitt adagokkal. Csak akkor fluorozzuk a gyermekek fogait, ha a szuvasodás igen elterjedt, és veszélyezteti a fogak épségét! Akkor is vegyük figyelembe, hogy az adott személy más formában mennyi fluort vihet be, és az ivóvíz fluoridtartalma mekkora! Így vigyázva megerősíthetjük a fogzománcot anélkül, hogy az egészséget károsítanánk.
Természetes fluorforrások is léteznek egyes élelmiszerekben, amelyekben ez az elem szerves formában található meg. Ilyen az indiai tea, a kukorica és a burgonya héja.
