Az akut limfoid (vagy limfoblasztos) leukémia (ALL) a 15 év alatti gyermekek körében előforduló daganatos megbetegedések közül a leggyakoribb, 25%-ban fordul elő, a gyermekkori leukémiás megbetegedéseknek pedig ez a típus teszi ki a 75%-át. Akut leukémia során a fehérvérsejtek érési folyamata egy bizonyos ponton megszakad. Az éretlen fehérvérsejtek (akut limfoid leukémia esetén a limfociták) kóros mértékben elszaporodnak, és kiszorítják a csontvelőben levő többi normális sejtet. Az alacsony vörösvérsejtszám következtében légszomj alakulhat ki, majd fertőzés, láz jelentkezhet az elégtelen fehérvérsejtszám miatt, a vérlemezkék alacsony száma pedig vérzékenységet válthat ki. A gyermek némely esetben csak fáradtságra, sápadtságra, orrvérzésre, fogínyvérzésre, könnyen fellépő véraláfutásokra panaszkodik, míg más esetben egy súlyos fertőzés hívhatja fel a figyelmet a még súlyosabb kórra.
Akut mieloid leukémia (AML)
A gyermekkori leukémiás megbetegedéseknek 15%-át teszi ki ez a típus. A betegséget a kórosan felszaporodott mieloid (csontvelői eredetű) sejtek okozzák, melyek először a csontvelőben halmozódnak fel, majd a vérárammal más szervekbe is eljuthatnak, ott megtapadhatnak, elszaporodhatnak. Kis tumorokat képezhetnek a bőrben, a bőr alatt, valamint agyhártyagyulladás, vérszegénység, vese- és májelégtelenség, egyéb szervi károsodás kialakulásához vezethetnek. Az első tüneteket a csontvelő elégtelen működése okozhatja: gyengeség, légszomj, fertőzés, láz, vérzések alakulhatnak ki, de fejfájás, hányás, ingerlékenység, sőt ízületi és csontfájdalmak is jelentkezhetnek.
Krónikus limfoid leukémia (CLL)
A betegség jellemzője általában a kórosan magas limfocitaszám és a megnagyobbodott nyirokcsomók. A daganatosan elfajult limfociták először a nyirokcsomókban szaporodnak fel, majd a májba, lépbe terjedhetnek, és ilyenkor ezek a szervek megnagyobbodhatnak. Miután a csontvelőbe is bejutottak, ott a normális sejtek szaporodását megakadályozzák: vérszegénység, vérzékenység léphet fel, illetve az immunrendszer sem képes megfelelően működni. Előfordulhat az is, hogy a védekezőrendszer kórosan működik: károsíthatja a normális szöveteket, pusztíthatja a vörösvértesteket, vérlemezkéket.
Krónikus mieloid leukémia (CML)
A CML viszonylag ritka ráktípus. 100 000 emberből világszerte és évente egy-két új esetet diagnosztizálnak. Az összes eset nagyjából 2 százaléka érint gyermekeket. A CML kibontakozása általában igen lassú, ezért a korai stádiumban nehéz felismerni. Ez sokszor csak véletlenül történik meg, olyankor, ha a betegnél más okból végeznek vérvizsgálatot (négyből átlagosan egy leukémiás gyermekre jellemző, hogy a kór hosszabb időn át semmilyen tünetet sem okoz). A CML jellemző panaszait a nagyszámú kóros fehérvérsejt jelenléte és a normális vérsejtek csökkent ütemű termelődése okozza. A CML tünetei eleinte enyhék, csak később válnak súlyosabbakká. Egyszerű influenzaszerű tünetekkel is kezdődhet. Sajnos a többi panasz sem kifejezetten csak a CML-re jellemző, így a legtöbb esetben ezeket más kórképek okozzák.
A CML-re jellemző leukémiatünetek:
A CML jellemzően a krónikus fázissal kezdődik, majd ahogy a betegség súlyosbodása felgyorsul, fokozatosan akuttá válhat.
Krónikus mielomonocitikus leukémia (CMML)
A CMML (gyerekkori CML-nek is nevezik) általában az ötévesnél fiatalabb gyermekeket támadja meg. A leukémia tünetei ebben az esetben ugyanazok, mint az akut leukémia esetén: sápadtság, vérzések, fáradékonyság, fejfájás, izzadás, fertőzések. Gyakran megfigyelhető a nyirokcsomók, a lép és a máj megnagyobbodása, valamint az alacsony vérlemezkeszám is. A CMML-nek nincs krónikus fázisa (korai, tünetmentes stádiuma). Ha már diagnosztizálták, rendszerint gyors állapotromlással kell számolni. Ebben az esetben a kemoterápiát, amely önmagában többnyire nem eredményez sikeres gyógyulást, a transzplantáció előkészítésére alkalmazzák, a CMML esetében ugyanis a csontvelő- vagy az őssejt-transzplantáció nyújtja a legtöbb reményt a gyógyulásra.
