Kérdés: Tisztelt dr. Király Éva Fogorvosnő! Rendszeres olvasója vagyok a Magyar Szó Gyógykalauz egészségügyi mellékletének. Mint olvasó egy kérdéssel fordulok Önhöz. Nyolc hónappal ezelőtt csináltattam két felső fogam helyettesítésére fémhidat. Fogorvosom szerint a híd kobalt, króm és molibdén összetételű. A hidat jól viselem, de néhány hónap után különleges tünetet vettem észre a számban és a nyelvemen. A szám és a nyelvem egésze „mű” és ég. Ízületi és végtagproblémával is küzdök. Úgyszólván mindenre allergiás lettem. Kandidagombás fertőzésem van. Az immunitásom csökkent, csaknem negatív.
Véleményem szerint a felsorolt tünetek kapcsolatban vannak a króm, kobalt és molibdén fémhíddal (k. k. m.). Úgymond, a k. k. m. fémösszetétel mérgező anyagként is számon van tartva, ha a megengedettnél nagyobb értékben van jelen a vérszérumban. Mindezek ismeretében szeretném megtudni, hogy a vérszérumom kórosan tartalmaz-e k. k. m. fémet. Hová forduljak laboratóriumi elemzésért? Arra a kérdésre is szeretnék választ, hogy szükséges-e a fémhidat kicserélni, vagy valamilyen méregtelenítő módszert alkalmazni. Kérdéseimre a választ előre is köszönöm.
Tisztelettel: Erzsi
* * *
Válasz: Tisztelt Erzsébet! Olvasva a panaszait szeretném a fogászati allergiát kicsit közelebbről elmagyarázni. Nagyon sok anyagra lehetünk allergiásak, de az allergének legtöbbje szerves összetételű, vagyis fehérje. Allergének azok az anyagok, amelyek a szervezetbe jutva allergiás folyamatokat indíthatnak el. Ha ugyanaz az allergén ismét a szervezetbe kerül, úgy, hogy lenyeljük, belélegezzük, vagy a bőrön és a nyálkahártyán van jelen, akkor kapcsolódik az IgE-hez (ellenanyaghoz), és megindul az allergiás folyamat, amelynek jelei lehetnek a szervezetben a hörgők simaizmainak összehúzódásai, a bőr és a nyálkahártya viszketése, a helyi gyulladás és a nyálkahártyákon keresztüli átszivárgások. Az allergia leggyakoribb megnyilvánulása a szénanátha, asztma, csalánkiütés, vagyis az urticaria, a dermatitisz és a legsúlyosabb, az anafilaktikus sokk.
A szájban a nyál mint oldóanyag is jelen van, ezért itt csak olyan anyagok lehetnek allergének, amelyek oldódnak. A leggyakoribb a fémek közül a nikkel, mivel ez fordul elő a legtöbbször a mindennapi használati tárgyainkban, pl. csatokban, bizsu ékszerekben, fémgombokban, szemüvegkeretekben stb. A szájüregben a nikkel a fémötvözetekben van jelen, emellett fellelhető még más fém is, pl. króm, kobalt, higany, palládium, ezüst, réz, berillium, iridium stb. Újabban az implantátumokban titániumötvözeteket alkalmaznak. Ezek a fémek a fémvázas fogpótlásokban, a fémvázas porcelánkoronákban vagy az amalgámtömésekben és az öntött fémtömésekben fordulnak elő, és az implantátumokban. Akkor válnak allergénekké, ha ezekből kioldódnak, és a nyálon keresztül átjutnak a fémionok a véráramba, makromolekulákhoz kapcsolódnak, és így kezdik kifejteni káros hatásukat. A fémallergia jelei különbözőek lehetnek az enyhe, alattomostól kezdve a kifejezettig. Ezek a tünetek: a szájszárazság vagy a nyálfolyás erősödése, nyelvbizsergés, nyálkahártyafekélyek, hámvastagodás, a száj környéki bőr gyulladása és pirosodása, ekcémák, savanyú, fémes szájíz, hajhullás, idült fáradtság, enyhe hőemelkedés, bél- és gyomortünetek stb. Jellegzetes tehát a normális funkciók egyensúlyból való kimozdulása, ami a szervezet reakciója az allergénre.
Ha a műfogsorral szemben jelentkezik az allergia, az a műanyag, vagyis a metil-metakrilát nem teljes polimerizációja miatt történik, amikor visszamarad a metakrilát monomer, kioldódik a nyálban, és az arra érzékeny egyéneknék allergiás jelek lépnek fel. Mindez megmutatkozik a szájszárazságban vagy a szájnyálkahártya égő érzésében, mégpedig a fogmű mellett, megjelenhet vöröses elszíneződés vagy enyhe duzzanat is. A szemhéj is megduzzadhat, és megfigyelhetők viszkető kiütések a száj körül.
Mikor fogászati allergiát gyanítunk a paciensnél, akkor megvizsgáljuk a szájüregét, és megnézzük, milyen idegen anyagok szerepelnek nála fogpótlásként, műfogsorként, tömésként vagy gyógyszerként. Általában ezek körül figyelhetők meg az allergiás jelek. Ha megtaláljuk az okozót, akkor csak eltávolításával és más anyaggal való helyettesítéssel lehet elejét venni a súlyosabb reakciónak, és szükség mutatkozhat allergiaellenes szerekre a tünetek lecsillapításáig. A fogászati allergiák általában késői típusúak, tehát enyhébbek. Ha azonnal jelentkeznek, akkor akár életveszélyesek is lehetnek, olyankor komoly beavatkozásra van szükség. Ezért fontos a jó anamnézis, tehát a páciens részletes kikérdezése, hogy az egészségéről és egyes betegségeiről minden fontos részletet megtudjunk, ezáltal felkészülve végezhetjük a fogorvosi beavatkozást. De mivel az allergia bármikor és bármivel szemben jelentkezhet, senki sem lehet teljesen védett, de rendszeres kontrollal megtehetünk mindent a páciens érdekében.
Ha tervezünk valamilyen fogpótlást, allergológusnál megelőzésként elvégezhetünk fémallergia- vagy más allergiavizsgálatot is, amit provokációs tesztnek is neveznek, és abból áll, hogy a bőr alá, vagyis szubkután bejuttatnak egy vagy több allergént, és 2-3 nap múltán megfigyelik a reakciókat. Ha valahol megjelenik a pirosság vagy viszketés, persze a megjelölt helyen, akkor az túlérzékenység. Ezt a tesztet csak allergológus végezheti, és csak óvatosan, nehogy heveny reakciók álljanak be. Ezért fontos az allergiaellenes gyógyszerek előkészítése is.
Fontos még megemlíteni, hogy a szájüregben allergizálhatnak egyes fogászati gyógyszerek, a formalin, jód, gyanták, propolisz, latex, egyes orvosságok, legtöbbször a penicillin, de lehetnek a helyi érzéstelenítőkben levő konzerválószerek és fertőtlenítők is. Nagyon óvatosan kell őket alkalmaznunk, csak részletes anamnézis után.
Ami a laborkivizsgálást illeti, annak során feltérképezik az összes IgE-t és allergiaspecifikus IgE-ket a leggyakoribb allergénekkel szemben, mert az IgE az ellenanyag az adott allergénnel szemben, amelyet a szervezet B limfocitái, vagyis fehérvérsejtjei termelnek, mikor valamilyen irritáló anyag behatol a szervezetbe.
Üdvözlettel: dr. Király Éva
