Az építőipar fejlesztése nélkül, az engedélyek gyorsabb kiadása és beruházások nélkül Szerbiában nem növekedhet megfelelő ütemben a bruttó hazai termék (GDP) – nyilatkozta a Tanjug hírportálnak Goran Vesić építésügyi miniszter. Rámutatott arra, hogy az építőipar a GDP 6 százalékát teszi ki.
– Az idei költségvetésben 3,6 milliárd eurót biztosítottunk az infrastruktúrába való beruházásokra. Fontos, hogy mindenki a maximumot adja, és bepótoljuk a tavalyi lemaradást. Az új építésügyi és tervezési törvény módosításának lényege, hogy az eljárások átláthatóbbá váljanak, és hogy felgyorsuljon az építőipari engedélyek megszerzése – fogalmazott Vesić.
Kiemelte, hogy Szerbiában jelentősen csökkent a kiadott építési engedélyek száma, de az építőipar a legtöbb európai országban nehéz helyzetben van, ami a gazdasági válság következménye.
Több oka is van annak, hogy kevesebb a beruházás az építőiparba. Ilyen az ukrajnai háború, az árak emelkedése, a drága hitelek. Ezenkívül a szervezetlenség, a kiadott engedélyek számának zuhanása, a a megszokottnál hosszabb várakozások mind hozzájárulnak az építőipar válságához.
– Mi nem lehetünk hatással arra, ami a világban történik, de megváltoztathatjuk, amit tudunk, ezért is módosítjuk az építésügyi és a tervezési törvényt. Az egyik cél, hogy felszabadítsuk azokat a forrásokat, amelyeket eddig nem használtunk. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy 5 ezer helyen 15 millió négyzetméter épüljön ki. Számos munkást lehet majd alkalmazni, és nagyobb eszközöket szavatolni a helyi önkormányzatok számára. Ezáltal csökken a lakások ára is, mivel több lesz belőlük a piacon – fejtette ki Vesić.
Bejelentette, hogy a beruházók számára új szabályokat vezetnek be, amihez tartaniuk kell magukat.
A közeljövőben a munka megkezdése előtt a beruházóknak garanciát kell vállalniuk kár esetén. Ha véletlenül baleset történik, a biztosításból kifizetik a kárt, ami eddig nem volt lehetséges.
Rámutatott arra is, hogy a vállalatoknak kötelesek megakadályozniuk az építőipari hulladéklerakók keletkezését. Ezenkívül az engedély megszerzése előtt szükséges felvételt készíteniük a környező utcákról, és garanciát vállalniuk, hogy a munka után mindent eltakarítanak. Ez nagyobb biztonságot ad a polgároknak, mivel amikor építenek pénzt keresnek, és nincs joguk zavarni az emberek nyugalmát. Ez mindenhol így van a világon, Szerbiában is így kell lennie.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy jobban ellenőrzik-e az építési munkálatokat, tekintettel az olyan esetekre mint a törökországi földrengés, Vesić elmondta, hogy ez az építésügyi felügyelőség hatásköre, de mindenképpen mérlegelik a szigorúbb biztonsági előírások bevezetését.
Fontolóra vesszük, hogy az új törvényben megfelelőbb biztonsági előírásokat vezessünk be, valamint zöld tanúsítványokat a több mint 10 ezer négyzetméter nagyságú közintézményekre és létesítményekre. Fontos továbbá, hogy az építés során olyan anyagokat használjunk, amelyek nem szennyezik a környezetet – közölte Vesić.
Nyitókép: Szerbiában jelentősen csökkent a kiadott építési engedélyek száma (Dávid Csilla felvétele)
