Tegnap megkezdődött a Kopaoniki Üzleti Fórum, amelyen ezúttal is mintegy ezer közgazdász, politikus, állami tisztségviselő, üzletember és nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselője vesz részt. A szakmai összejövetel középpontjában ezúttal a reformok állnak és a kielemzésük. Aleksandar Vučić miniszterelnök felszólalását mára jelentették be. A háromnapos rendezvény csütörtökön zárul.
Az egybegyűlteket a megnyitón Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke köszöntötte, az üzleti fórum jelentőségét és presztízsét hangsúlyozva. Az első üzleti fórumot 24 évvel ezelőtt szervezték meg. Akkor és az azóta eltelt időszakban is a szerbiai gazdaságpolitika igencsak ellentmondásos volt – jegyezte meg Vlahović. Szavai szerint érdemi változás 2015-ben állt be, addig a szerb államvezetés egyik összetételének sem volt ereje végrehajtani a fájdalmas reformokat és megszorításokat. A kulcskérdés azonban továbbra is ugyanaz, mint már sok évvel ezelőtt: vajon a szerbiai társadalom készen áll-e befejezni a tranzíció folyamatát – mondta Vlahović, a folytatásban pedig a hiányosságokra mutatott rá. Ezek között említette az állami vállalatokat, amelyek java részét továbbra sem szervezték át, nem fejezték be a magánosítást, és nem fektették le a kommunális közvállalatok működését szabályozó törvényes keretet.
A költségvetési konszolidáció tekintetében valóban sikerült érdemi lépéseket megtenni, a közszféra tényleges reformja viszont csak most kezdődik el, ha elkezdődik – fejtette ki Vlahović.
– A bori szénbánya átszervezését meg sem kezdték, most úgy tűnik, hogy talán sikerül eladni. A Smederevói Vasműveket sikerült eladni, a Galenikát viszont nem. Az sem világos, hogy hogyan tervezik átszervezni és eladni a Petrohemiját. Minél tovább halogatják a feladatok elvégzését ezen a területen, annál súlyosabban fenyeget egy újabb pénzügyi összeomlás – fogalmazott Vlahović.
Szerbiában évről évre jobb a gazdasági és a pénzügyi helyzet – vezette fel előadását Dušan Vujović pénzügyminiszter. A tavalyi költségvetés hiányának a tervek szerint a GDP 4 százalékának kellett volna lennie, ehelyett 1,4 százalékot tett ki az államháztartási hiány – érvelt megállapítása mellett Vujović, aki szerint a siker a kedvező hátszéllel magyarázható.
A pénzügyi tárca vezetője a folytatásban az üzleti szférával és a magánvállalatokkal való együttműködést méltatta, kiemelvén, hogy ezek is hozzájárultak a költségvetési konszolidációhoz.
– A Nemzetközi Valutaalap illetékesei azt mondták, négyszázalékos növekedést biztosan nem sikerül elérnünk, ehhez képest két év alatt nem 4, hanem 4,4 százalékos növekedést sikerült felmutatnunk. Az IMF-es kollégák jelentéséből is kiderül, hogy Szerbia gazdasági növekedése folyamatos. A legnagyobb fordulat 2012-ben állt be. Az államvezetés addig szinte kizárólag a politikai problémákkal foglalkozott, a gazdasággal viszont nem. A jövőben fő célunk a tartozásokra elkülönített kiadások csökkentése. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az eddigieknél gyorsabban haladunk előre minden területen – magyarázta Vujović.
A pénzügyminiszter elismerte, hogy az állami vállalatok átszervezése nem úgy halad, ahogyan kellene, majd ígéretet tett arra, hogy ez a jövőben biztosan megváltozik. A bérek és a nyugdíjak értékelése szerint továbbra is alacsonyak, de amíg nem sikerül tovább csökkenteni a hiányt, addig nem szabad növelésre számítani.
NEM ANNYIRA JÓ A HELYZET
Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke nem ért egyet a pénzügyi tárca vezetőjének a megállapításával, hogy az országban napról napra jobb állapotok uralkodnak. A közszféra észszerűsítése az utóbbi két évben korántsem hozta meg a várt eredményeket – emelte ki, mondván, hogy az IMF és a Szerbia közötti megállapodás értelmében 75 ezer közalkalmazottat kellett volna meneszteni.
– Két évvel később a közszférában dolgozók száma 17 ezerrel csökkent. 24 ezer személy távozott, viszont 7 ezret alkalmaztak vállalkozási szerződéssel. A közszféra reformja akkor lehet hatékony, ha pontosan felmérik, hogy hány alkalmazottra van szükség minden egyes területen – taglalta Petrović.
A Péznügyi Tanács elnöke a közadósságot túlságosan magasnak tartja. Értékelése szerint tovább kellene csökkenteni a költségvetési kiadásokat, az adóbevételeket pedig az államháztartási hiány csökkentésére fordítani. A költségvetési hiánynak a GDP 1,4 százalékáról annak 0,5 százalékára kellene csökkennie – emelte ki Petrović.
CSÖKKENT A DINÁR ÉRTÉKE
Egy sikeres év lehet a véletlen műve, három azonban már nem – fejtette ki Jorgovanka Tabaković bankkormányzó. Mint hozzátette, Szerbia a fenntartható fejlődés útját választotta, és következetesen jár ezen.
A szerbiai polgárok devizatartalékai az idén januárban először haladták meg a kilencmilliárd eurót – derült ki a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójának felszólalásából, mint ahogyan az is, hogy az infláció tavaly 1,6 százalékos volt. Az utóbbi hat évben a tavalyi év volt az, amikor a legkevesebb problémás hitelt jegyezték – mondta a továbbiakban, hozzátéve, hogy 2016-ban az összes hitelnek a 17,5 százalékát lehetett problémásnak, nehezen megfizettethetőnek minősíteni.
A hazai valutával kapcsolatban Tabaković elmondta, hogy az euróhoz viszonyított értéke az idei év első két hónapjában 0,4 százalékkal csökkent. Az SZNB januárban és februárban 330 millió eurót adott el a nemzetközi bankpiacon.
SZERBIA MÉG NEM NÉMETORSZÁG
Szerbia transzformációja szinte hihetetlen – jegyezte meg James Roaf, az IMF szerbiai küldöttségvezetője, aki a munkanélküliség arányának a csökkenését tartja a legnagyobb eredménynek. Persze a munkanélküliség továbbra is nagyarányú, hiszen több mint hétmillió lakosra egyszerűen nem elegendő hárommillió munkavállaló – tette hozzá. Szavai szerint a gazdasági növekedés mértéke is elismerésre méltó, ugyanakkor van még tennivaló, hogy Szerbia Németországra vagy más, fejlett nyugat-európai országokra hasonlítson.
Ellen Goldstein, a Világbank Nyugat-Balkánért felelős igazgatója az államapparátust tartja a gazdasági növekedés legkiemelkedőbb kerékkötőjének. Ha az államapparátus nem válik hatékonyabbá, csak akadályozni fogja a növekedést – nyomatékosította, a folytatásban pedig a veszteségesen működő állami vállalatok kérdésének a megoldását sürgette, aláhúzván, hogy éppen azok a vállalatok a leginkább veszteségesek, amelyek stratégiailag a legfontosabbak az állam számára. Az állami adminisztráció ormótlan, a fizetési rendszer nem megfelelő, nem világos, és szabálytalanul állították fel – sorolta észrevételeit Goldstein, majd a szerbiai oktatást, annak minőségét kritizálta, mondván, hogy ilyen oktatási rendszerrel Szerbia nem „termel” megfelelő, versenyképes munkaerőt. Mindemellett a szerb államvezetésnek a kivitel és a beruházások serkentésén kellene munkálkodnia – hangsúlyozta.
