Úgy tűnik, néhány uniós válságországban lassan véget ér a gazdasági hanyatlás. Legalábbis ezt sugalmazzák az érintett államok – Görögország, Spanyolország és Írország – illetékesei, akik már látni vélik a pislákoló fényt a krízisből kivezető alagút végén, amely még mindig nagyon távolinak tűnik. Gondból és megoldandó feladatból ugyanis még bőven akad ezekben a reménykedő országokban (is). A görögök például valószínűleg hamarosan új külföldi mentőhitelért, vélhetően legalább tízmilliárd euróért folyamodnak, a spanyolok viszont a rekordnagyságúra, vagyis a bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem 92,5 százalékára duzzadt államadósságuk miatt is szívhatják a fogukat.
A nehézségek és új kihívások ellenére mégis egyre több hír érkezik arról, hogy az eddig még mély válság sújtotta EU-tagállamokban – a kényszerből bevezetett rendkívül népszerűtlen (megszorító) intézkedések és egyéb erőfeszítések nyomán – sikerült jelentősen javítani a költségvetési egyensúlyt és a fizetési mérleget is. A spanyolok, a portugálok és a görögök folyó fizetési mérlegének hiánya már pluszba lendült, s ugyanez a helyzet több állami költségvetéssel, így a göröggel is, amely – a kamatokat nem számítva – már többletes. Ez hihetetlen javulás a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az EU-ban vagy az euróövezetben már eljött volna a Kánaán, és véget értek a nehéz idők. A jelek azonban bátorítóak és reményt keltőek, ezt a hivatalos politika nem győzi hangsúlyozni az érintett országokban.
Madridban már arra számítanak, hogy a spanyol gazdaság több mint két év recesszió után 2013 második felében minimálisan növekedni fog. Fernando Jimenez Latorre illetékes államtitkár szerint a spanyol gazdaság – a válság kezdete óta először – a harmadik és a negyedik negyedévben stabilizálódik, de akár 0,2 százalékkal is nőhet.
Derűlátóan nyilatkozott a minap Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter is, aki szerint hazájában enyhülhet a recesszió, sőt közeledik a gazdaság talpra állása. Erre azonban még várni kell a csaknem 28 százalékos munkanélküliségtől is szenvedő Görögországban, amely az EU harmadik legszegényebb tagjának számít (Bulgária és Románia után). Athén 2013-ban is – immár hatodik egymást követő évben – gazdasági visszaeséssel számol, de a kormány úgy véli, hogy a görög gazdasági teljesítmény az idén már „csak” 3,8 százalékkal zsugorodik, és nem 4,2 százalékkal, ahogyan ezt korábban gondolták.
A válság sújtotta euróövezeti országok egy része tehát bizakodó, és a kedvező fordulatban reménykedik. Korántsem ilyen optimisták a világ legnagyobb felzárkózó országait tömörítő BRICS-csoport tagjai, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. Míg a 2000-es évek második fele a BRICS-országok erőteljes gazdasági növekedéséről tanúskodott, napjainkra teljesen megváltozott a helyzet. Ezeknek az országoknak szinte mindegyike nehézségekkel, főként komoly szerkezeti gondokkal küszködik, amelyeket reformokkal kellene orvosolni.
Gazdaságuk teljesítménye feltűnően visszaesett, s 2012 óta ez az öt feltörekvő ország már sokkal kiszámíthatatlanabb, mint a fejlett nyugati gazdaságok, amelyeket a globális válság alaposan megtépázott. Ráadásul az idén az öt feltörekvő ország nemzeti valutája, elsősorban az indiai rúpia és az egyébként is rendkívül túlértékelt brazil real sokat veszített értékéből.
Más jelek is arra utalnak, hogy a BRICS-országok megtorpantak. A brazil, a kínai és az orosz gazdaság érzékelhetően lassul, a közösség legsebezhetőbbnek tartott tagjaként India pedig komoly államadóssággal, magas költségvetési hiánnyal és inflációval küzd. Oroszország esetében külön gondot okoz az, hogy gazdasága nyersanyag és energiahordozók (főként kőolaj és földgáz) exportjára épül, vagyis lényegében ettől függ az állam bevétele.
Az átfogó reformokat meghirdető Kína sincs irigylésre méltó helyzetben, noha erre az évre 7,5 százalékos GDP-növekedést remél. Pekingnek óriási erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy felül tudjon kerekedni az ingatlanpiac és a bankszektor (túlzott hitelezés okozta) problémáin.
Anders Aslund, a washingtoni Peterson Institute független gazdaságkutató központ elemzője arra figyelmeztet, hogy a BRICS-országokban tartósak maradhatnak a gazdasági gondok, mert a kormányok elmulasztották megteremteni a hosszú távon is fenntartható növekedés alapjait. Emellett ezekben az országokban túl erős az állam szerepe a – protekcionista intézkedésekkel oltalmazott – gazdaságban, korlátozott a szabad verseny, sőt a jó kormányzás alapjai sem adottak, ahogyan a stabil jogrend sem biztosított. A szabadpiacot pedig egyenesen problémaforrásnak tekintik. Ráadásul Brazíliában és Oroszországban a legbefolyásosabb politikai körök az állam gazdasági szerepének további erősítését szorgalmazzák. Az csöppet sem zavarja őket, hogy maga a korrupt államapparátus óriási problémák forrása a BRICS mindegyik tagországában.
Több közgazdász gondolja úgy, hogy ezeknek az országoknak a további fellendüléshez már nem elegendő nyersanyagexportra és az olcsó munkaerőre hagyatkozniuk, más is kell. Mindenekelőtt gyökeres változtatásokra és a gazdasági modell átalakítására is szükség van, ezáltal megteremthetők a növekedés egyéb feltételei.
Szakértők szerint első lépésként az államot kellene leépíteni, illetve alaposan megnyirbálni gazdaságirányító hatáskörét. Ha ez sikerül, a BRICS-gazdaságok ismét látványosan bővülhetnek. Ellenkező esetben alighanem szűk esztendőkre kell berendezkedniük.
