Az EU-t végigpusztító válság leküzdése ellen bevetett kemény kormányzati megszorító intézkedések és a gazdaságban bevezetett felemás szerkezeti reformok sok országban még nem éreztetik remélt pozitív hatásukat, és még a hozzájuk fűzött reményeket sem váltották be. Annál inkább szembeötlőek a válságkezelés pénzügyi szigorra alapozott receptjének következményei: az EU-tagállamok többségében évek óta nő a munkanélküliség, az elszegényedők, éhezők, öngyilkosok, szociális és egészségügyi ellátás nélkül maradók tábora, a széleskörű ellenállás a megszorítások ellen, ahogyan a bűnözés, a magán- és államadósság is, miközben csökken az életszínvonal, vagy éppen a középosztályhoz tartozók száma.
Ráadásul az euróövezet déli tagállamai mindaddig kénytelenek lesznek közkiadásaikat csökkenteni, a hitelezést visszafogni, az árakat meg leszorítani, amíg ismét versenyképessé nem válnak. Ez azonban további áldozatokkal jár. A leginkább sújtott euróövezeti válságterületek (a déli tagországok) lakossága már így is belefáradt a megszorításokba.
Nagy árat fizetett már a lakosság azért, hogy a politikusok időnként egy-egy pozitív gazdasági hírről hangzatos szónoklatokat tarthassanak, és a válság végéről szóló derűlátó jóslataikat közzétehessék. Az utóbbi időben elhangzó bizakodó politikusi nyilatkozatok sokakat hidegen hagynak, mások pedig el sem hiszik a válság közelgő végére utaló bejelentéseket.
A legfásultabbak talán a munkanélküliek. Az ő táboruk óriásira duzzadt a válság ideje alatt. Olyan méretűre, amekkorát a második világháború befejezése óta még nem látott Európa. Csak az unióban mintegy 26 millió felnőtt embernek nincs munkája – legalábbis a hivatalos adatok szerint. Soha korábban nem sújtotta ez a probléma annyira a fiatalokat, mint manapság.
A Vörös Félhold Társaságok (IFRC) és a genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) nemrég összegezte a 2008-ban kirobbant válság európai hatásait. A két szervezet lajstroma hosszú és kíméletlen. Pozitívumot szinte nem is tartalmaz, csak lesújtó és döbbenetes adatokat, amelyekhez 22 európai országban végzett kiterjedt felmérés során jutottak.
Az országos szervezeteinek bevonásával készített kutatásból kiderült: az eurózóna válsága miatt sokkal többen fordulnak (orvosi, anyagi, vagy egyéb) segítségért a Vöröskereszthez, mint korábban bármikor. Ez aligha meglepő, hiszen a szervezet szerint a válság miatt naponta már legalább 43 millió ember nem jut elég élelmiszerhez Európában. Ilyenre az utóbbi hatvan évben nem volt példa a kontinensen, ahol 2008 óta milliók élnek egyik napról a másikra megtakarítások, biztonsági tartalék nélkül. Már csaknem 120 millió európait fenyeget az igazi szegénység.
Európában a válság óta tömegesen szegényednek el az emberek, akiknek egy része ingyenkonyhákon vagy élelmiszerbankokban próbál ennivalóhoz jutni. Az elmúlt három évben az ókontinensen 75 százalékkal (3,5 millióra) emelkedett a népkonyhára szorulók száma. A helyzet enyhítése céljából a Vöröskereszt átfogó élelmiszergyűjtést és -osztást tervez a rászorulók megsegítésére. A programba nemcsak a szegényebb és a válság által erőteljesebben sújtott országokat vonják be, hanem például Nagy-Britanniát is. A szigetországban novembertől – a második világháború vége óta először – tartós élelmiszert gyűjtenek és juttatnak el az éhezőknek. Luxemburgban – az egy főre jutó GDP szempontjából az unió és a világ egyik leggazdagabbnak számító országában – szintén ételt oszt a rászorulóknak a Vöröskereszt.
A jelentés több európai országból is elrettentő példákat mutat be a válság hatásairól. Ezek egyike Görögországhoz fűződik, ahol 2008 óta megkétszereződött a nők öngyilkossági rátája. Olaszországban a válság miatt 150 ezer kisvállalkozás húzta le a rolót; a gazdaságilag legfejlettebb olasz régió központjában, Milánóban pedig 50 ezer ember kap élelmiszert segélyként.
Az ICRC és az IFRC dokumentumából az is kiderül, hogy a válság nemcsak az olyan országokban okoz gondot mint Lettország, ahol az élelmiszersegélyek megháromszorozódtak az elmúlt három évben, hanem gazdagabb országokban is, például Franciaországban. Itt ugyanis 2009 óta több mint 350 ezer ember szegényedett el. A jelenség és a tendencia sok másik európai országban is megfigyelhető.
A pénzügyi válság 2008 őszén kezdődött Európában, ahol a fizetésképtelenség jelenleg is több országot fenyeget, köztük Ciprust, Görögországot, Portugáliát, Olaszországot, Spanyolországot és Szlovéniát. Spanyolországban további jelentős költségvetési kiigazítás (megszorítás, kiadáscsökkentés) szükséges a következő években, és ez komoly kihívás, különösen a 26 százalékos, rekord magas munkanélküliség mellett, alááshatja a politikai stabilitást is. Olaszországban továbbra is ingatag a politikai helyzet, amely nehezíti a gazdasági recesszió leküzdését. Görögország eddig már kétszer kapott mentőhitelt, összesen 240 milliárd euró értékben. A pénz nagy része elfogyott, de Athén szerint nem ártana legalább tízmilliárd euróval megtoldani a hitelt. Portugáliában 2014-ben lejár a hitelprogram, de jelenleg nem úgy látszik, hogy az ország egyedül képes lenne talpra állni.
